5. fejezet - Stabilitásvizsgálat

Tartalom
5.1. Rendszer stabilitása
5.1.1. Zárt rendszer stabilitása
5.1.2. Bode-stabilitási kritérium

5.1. Rendszer stabilitása

Tekintsünk egy lineáris időinvariáns dinamikus rendszert, amelynek bemenőjele u( t ) , 0t< , kimenőjele pedig y( t ) , 0t< . Adott a rendszer w( t ) súlyfüggvénye, illetve ennek -transzformáltja: G( s )={ w( t ) } . A bemenet/kimenet kapcsolatot zérus kezdeti feltétele mellett az alábbi konvolúciós integrál adja meg:

y( t )= 0 t w( tτ )u( τ )dτ

(234)

Feltettük, hogy a rendszer a kezdeti időpontban nyugalmi állapotban van. Ezután feltehetjük a kérdést, hogy mi a feltétele annak, hogy ha u( t )>0 gerjesztés éri a rendszert, és az u( t ) valamilyen tulajdonsággal rendelkezik, milyen feltételek esetén rendelkezik a kimenőjel is ugyanilyen tulajdonsággal.

Tétel 4.1 Egy lineáris időinvariáns dinamikus rendszer stabilis akkor és csak akkor, ha

(a) A rendszer súlyfüggvénye abszolút integrálható,

| w( t ) |dt<

(235)

(b) A rendszer G( s )={ w( t ) } átviteli függvényének pólusai a baloldali komplex félsíkon helyezkednek el, azaz

Re p i <0,    i,

(236)

ahol p i a G( s ) pólusa.

(c) A súlyfüggvény határértéke zérus, azaz

lim t w( t )=0.

(237)

Példa 4.1

Az inverz inga egy M tömegű kocsira rögzített csapágyon szabadon elforgó rúd, amelynek m tömege a rúd felső végére van redukálva.

Nyquist stabilitási kritérium
5.1. ábra - Nyquist stabilitási kritérium


A feladat megoldása: A rúd Θ( s ) szögelfordulása a következőképpen függ az U( s ) gerjesztő erőtől:

Θ( s ) 1 s 2 g/l U( s ).

(238)

Az átviteli függvény pólusai:

p 1 = g/l ,     p 2 = g/l .

(239)

A p 1 pólus a jobboldali komplex félsíkra esik, tehát az inverz inga labilis.

Példa 4.2

A p paraméter milyen értékei esetén lesz stabil az alábbi állapottér reprezentáció:

x ˙ =[ 1 p p 4 ]x+[ 1 1 ]u

(240)

y=[ 0 1 ]x

(241)

A feladat megoldása:

det( sIA )=det[ s+1 p p s+4 ]= s 2 +5s p 2 +4

(242)

s 1,2 =2.5±0.5 9+4 p 2

(243)

Stabil, ha mindkét pólus negatív valós értékű.

p 1 =2.50.5 9+4 p 2

(244)

5< 9+4 p 2

(245)

ami mindig teljesül, azaz p bármely értékére p 1 negatív értékű.

1. eset 2. eset

Nyquist stabilitási kritérium
5.2. ábra - Nyquist stabilitási kritérium


p 2 =2.5+0.5 9+4 p 2

(246)

9+4 p 2 <5

(247)

A negatív valós érték feltétele, hogy 2<p<2 legyen.

5.1.1. Zárt rendszer stabilitása

A szabályozó tervezésénél mindig biztosítani kell, hogy akár stabilis, akár labilis a szabályozott folyamat, a zárt rendszer stabilis legyen. A zárt rendszer átviteli függvénye:

G( s )= G E ( s ) 1+ G H ( s ) ,

(248)

ahol G E ( s ) az előrevezető ág átviteli függvénye és G H ( s ) a hurokátviteli függvény.

A zárt rendszer stabilis akkor és csak akkor, ha pólusai a baloldali komplex számsíkon helyezkednek el, tehát az

1+ G H ( s )=0

(249)

egyenlet p 1 ,, p n gyökereire teljesül a Re p i <0 , i=1,,n feltétel, ahol n a G H ( s ) pólusainak száma.

A G H ( s ) a hurokátviteli függvény pólusai alapján vizsgálhatjuk a zárt rendszer stabilitását. Pólusok és a stabilitás kapcsolata:

- ha p i <0 , akkor a zárt rendszer stabilis,

- ha p i =0 , határeset,

- ha p i >0 , akkor a zárt rendszer labilis,

ahol p i a zárt rendszer pólusa.

A Nyquist szabályozási kritérium a G H ( iω ) hurokátviteli frekvencia függvény alapján képes a zárt rendszer stabilitásáról képet adni.

Rajzoljuk meg a frekvencia függvényt a <ω< tartományra. A negatív frekvenciákra a függvény a pozitív frekvenciákra ismert függvénynek a valós tengelyre vett tükörképe lesz.

Tétel 4.2 (Nyquist kritérium) Ha a G H ( iω ) ( <ω< ) felnyitott hurok frekvencia függvénye a növekvő frekvenciák irányába haladva

- nem veszi körül a 1 pontot, akkor a rendszer stabilis,

- átmegy a 1 ponton, akkor a rendszer a stabilitás határán van,

- körülveszi a 1 pontot, akkor a rendszer labilis.

Ha a G H ( iω ) frekvencia függvény a növekvő frekvenciák irányába haladva nem veszi körül a 1 pontot, akkor a zárt rendszer rendszer stabilis. Ha a G H ( iω ) frekvencia függvény épp átmegy a komplex számsík 1 pontján, akkor a G H frekvencia függvénynek ω 0 körfrekvencián a zárt rendszerben csillapítatlan lengések keletkeznek. Ekkor a zárt rendszer a stabilitás határán van.

5.1.2. Bode-stabilitási kritérium

A stabilitás analízist a Bode diagram alapján is elvégezhetjük, ezek az ún. Bode-stabilitási kritériumok.

- Ha -20 dB/dek-dal metszi a logω tengelyt, akkor a zárt rendszer stabilis.

- Ha -40 dB/dek-dal metszi a logω tengelyt, akkor a vágási frekvencián érvényes fázisszög értéke dönt a zárt rendszer stabilitásáról. Ha φ( ω c )> 180 , akkor a zárt rendszer stabilis, míg ha φ( ω c )< 180 , akkor a zárt rendszer labilis.

- Ha -60 dB/dek-dal metszi a logω tengelyt, akkor a zárt rendszer labilis.

Nyquist stabilitási kritérium
5.3. ábra - Nyquist stabilitási kritérium


A zárt szabályozási körök stabilitásával kapcsolatban bevezetjük a φ t fázistartalék fogalmát: φ t =πφ( ω c ),

- Ha φ t >0 , akkor a zárt rendszer stabilis.

- Ha φ t =0 , határeset.

- Ha φ t <0 , akkor a zárt rendszer labilis.

A zárt szabályozási körök stabilitásával kapcsolatban bevezetjük a κ t erősítési tartalék fogalmát. Azt mutatja, hogy mennyivel tudjuk még növelni a statikus körerősítést, úgy, hogy épp a stabilitás határára kerüljön a rendszer. Erősítési tartalék és a stabilitás kapcsolata:

- Ha κ t <1 , akkor a zárt rendszer stabilis.

- Ha κ t =1 , határeset.

- Ha κ t >1 , akkor a zárt rendszer labilis.