8. fejezet - A járművekre vonatkozó törvényi követelmények

Tartalom
8.1. Bevezetés
8.2. A keretirányelvek
8.3. Az előírások által érintett fontosabb témakörök
8.3.1. Kormányzás
8.3.2. ENSZ EGB 79/01
8.3.3. Különleges követelmények
8.3.4. Vizsgálatok
8.3.5. Stabilitás

8.1. Bevezetés

A járművek típus-engedélyezési gyakorlatában két előírás-rendszert, illetve ezek előírásait, vagy direktíváit kell alkalmazni.

Az ENSZ jármű műszaki előírásait a WP29-es munkacsoport alá tartozó – szintén Genfben ülésező – szakértői csoportjai hozzák létre és terjesztik a WP29 elé elfogadásra. A jármű jóváhagyások kölcsönös elfogadása az 1958-as Genfi egyezménnyel kezdődött eredetileg az Európai Gazdasági Bizottságra (UNECE) kiterjedő hatállyal, de a későbbiekben több - az említett szervezeten kívüli – ország is alkalmazta, kötelezővé tette, ezért ma az „ENSZ EGB Előírás” helyett az „ENSZ Előírás” elnevezést használjuk. Az ENSZ előírásrendszerben jelenleg nem létezik a „teljes jármű” típusjóváhagyás. A járműveket jóváhagyni csak az egyes előírások szerint lehet és a szerződő felek – az országok – nemzeti hatáskörben döntik el, hogy melyik előírás alkalmazását írják elő kötelezően.

Az előírások aktuális állását és szerződő felek általi alkalmazásukat tartalmazza az ECE/TRANS/WP.29/343 jelű dokumentum , (http://www.unece.org/fileadmin/DAM/trans/main/wp29/wp29regs/updates/ECE-TRANS-WP.29-343-Rev.21.pdf).

Megjegyzés: az WP29 alatt 2013-ban megkezdődött a teljes jármű típus-jóváhagyási (IWVTA) eljárás kidolgozása. Ennek keretében többszintű követelményrendszer alkalmazása is lehetséges lesz a különböző országokban.

Az Európai Unió tagállamai saját előírás-rendszer használtak, ahol az egyes járműtulajdonságokra vonatkozó követelményeket az különböző direktívák tartalmazzák, amelyek tartalmukban hasonlóak az ENSZ előírásokhoz. Fontos különbség az ENSZ rendszeréhez képest, hogy az EU-ban a keretirányelv(ek)-ben megadott eljárási rend és alkalmazási kötelezettség szerint teljes jármű jóváhagyás adható ki.

A törvényi követelményeket az Európai Unió típus-jóváhagyásra vonatkozó előírásrendszerén keresztül mutatjuk be.

8.2. A keretirányelvek

A jármű műszaki előírások három fő területe az Európai Unió szabályozása szerint: a gépkocsik és pótkocsik, a motorkerékpárok, valamint traktorok. A keretirányelvek (ld. alább) az adott területen a típusvizsgálati eljárást leírják és a műszaki követelményeket tartalmazó direktívákat felsorolják, valamint azok alkalmazását meghatározzák a különböző járműkategóriák esetén. A járműkategóriák besorolása és a típus/változat/kivitel meghatározása szintén a keretirányelvekben szerepel.

XLIV. táblázat Keretirányelvek

Jármű

Keretirányelv

Gépkocsik és pótkocsik

2007/46 / EK

(5/90 KöHÉM rendelet A. függelék)

Motorkerékpárok

2002/24/ EK, 168/2013/EU

(5/90 KöHÉM rendelet B. függelék)

Traktorok és pótkocsik

2003/37 EK, 167/2013/EU

(5/90 KöHÉM rendelet C. függelék)

A járműre vonatkozó követelmények meghatározásánál a legelső lépés a jármű kategóriába sorolása. A felhasználási cél, kialakítás, tömeg, teljesítmény, sebesség, stb. jellemzőik alapján a járművek a keretirányelvekben megadott járműkategóriákba sorolhatók, amelyeket az alábbi táblázatokban ismertetetünk. Mindegyik keretirányelv definiálja a „típus”, „változat”, „kivitel” fogalmát. Minden típus csak egy jóváhagyást (teljes típus-, illetve az adott tulajdonságokra vonatkozó rész-jóváhagyást) kaphat. Ha a típus bővül, új kivitelekkel, vagy változatokkal egészül ki akkor a meglévő jóváhagyást(okat) kell kiterjeszteni. Az ebben az esetben szükséges vizsgálatok körét a jóváhagyás kiadásáért felelős hatóság dönti el.

A típusvizsgálatok során általában egy-egy típusnak számos változatát kell lefedni a mérésekkel, ezért igen lényeges a legrosszabb eset kiválasztása, ami direktívánként és előírásonként más-más szempontok alapján történhet. Bizonyos esetekben több-, vagy minden változatot vizsgálni kell.

Járműkategóriák

XLV. táblázat Gépkocsik és pótkocsik

2007/46/EK

Gépkocsik és pótkocsik

M kategória

Elsősorban személyek, illetve poggyászuk szállítására tervezett és épített gépjárművek.

M 1 kategória

vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek. Az M 1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára. Az ülőhelyek száma egy is lehet (amely a vezetőülés).

M 2 kategória

A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát. Az M 2 kategóriájú járműveken az ülőhelyek mellett lehet hely álló utasok számára is.

M 3 kategória

A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát. Az M 3 kategóriájú járműveken lehet hely álló utasok számára.

N kategória

Elsősorban áruszállításra tervezett és épített gépjárművek

N 1 kategória

Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.

N 2 kategória

Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát.

N 3 kategória

Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát.

O kategória:

Áru- vagy személyszállításra, valamint személyek elhelyezésére tervezett és épített pótkocsi

O1 kategória

Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát.

O2 kategória

Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát.

O3 kategória

Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát.

O4 kategória

Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát.

XLVI. táblázat Motorkerékpárok

2002/24/EK,

168/2013/EU

Motorkerékpárok

Az L kategóriájú járművek

két-, három- és négykerekű gépjárműveket foglalják magukba; ide tartoznak a motoros kerékpárok, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok, az oldalkocsis motorkerékpárok, a könnyű és nehéz közúti kvadok, valamint a könnyű és nehéz emelt teljesítményű kvadok.

L1e kategória

könnyű kétkerekű gépjárművek, a következő alkategóriákra bontva

L1e-A járművek (motoros kerékpárok) és L1e-B járművek (kétkerekű segédmotoros kerékpárok);

L2e kategória

háromkerekű segédmotoros kerékpárok, a következő alkategóriákra bontva:

L2e-P járművek: személyszállításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok és L2e-U járművek: üzleti hasznosításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok

L3e kategória

kétkerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva

teljesítmény szerinti alábontásban:

— L3e-A1 járművek (kis teljesítményű motorkerékpárok),

— L3e-A2 járművek (közepes teljesítményű motorkerékpárok),

— L3e-A3 járművek (nagy teljesítményű motorkerékpárok);

speciális felhasználás szerint:

— L3e-A1E, L3e-A2E vagy L3e-A3E Enduro motorkerékpárok,

— L3e-A1T, L3e-A2T vagy L3e-A3T Triál motorkerékpárok;

L4e kategória

oldalkocsival rendelkező kétkerekű motorkerékpárok

L5e kategória

háromkerekű gépjárművek, a következő alkategóriákra bontva

L5e-A járművek (háromkerekű motorkerékpárok), főleg személyszállításra tervezett járművek és

L5e-B járművek (áruszállító háromkerekű motorkerékpárok), üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett háromkerekű motorkerékpár

L6e kategória

könnyű négykerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva

L6e-A járművek (könnyű közúti kvadok)

L6e-B járművek (könnyű kvadok), a következő csoportokra bontva

— L6e-BU járművek (üzleti hasznosításra tervezett, könnyű kvadok): üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek,

— L6e-BP járművek (személyszállításra tervezett, könnyű kvadok): elsősorban személyszállításra tervezett járművek

L7e kategória

nehéz négykerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva

L7e-A kategóriájú járművek (nehéz közúti kvadok)

— L7e-A1: A1 közúti kvad,

— L7e-A2: A2 közúti kvad;

L7e-B járművek (nehéz terepjáró kvad), a következő alkategóriákra bontva

— L7e-B1: terepjáró kvad,

— L7e-B2: egymás melletti ülésekkel ellátott buggy (side- by-side buggy);

L7e-Ce kategóriájú járművek (nehéz emelt teljesítményű kvadok

— L7e-CU járművek: (áruszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek,

— L7e-CP járművek: (személyszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) elsősorban személyszállításra tervezett járművek

XLVII. táblázat Traktorok

2003/37/EK,

167/2013/EU

Traktorok

T kategória

valamennyi kerekes traktor; 40 km/h-ig („a”), vagy nagyobb („b”) legnagyobb tervezési sebességgel

T1 kategória

azok a kerekes traktorok, amelyek járművezetőhöz legközelebb eső tengelyének legkisebb nyomtávja legalább 1 150 mm, menetkész állapotban terheletlen tömegük meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk pedig legfeljebb 1 000 mm

T2 kategória

azok a kerekes traktorok, amelyek legkisebb nyomtávja 1 150 mm-nél kisebb, terheletlen tömegük menetkész állapotban meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk legfeljebb 600 mm, és amennyiben a traktor tömegközéppontja (talajhoz viszonyított) magasságának és az egyes tengelyek átlagos legkisebb nyomtávjának hányadosa több mint 0,90, akkor a legnagyobb tervezési sebesség legfeljebb 30 km/h lehet;

T3 kategória

azok a kerekes traktorok, amelyek terheletlen tömege menetkész állapotban nem haladja meg a 600 kg-ot;

T4 kategória

a különleges rendeltetésű kerekes traktorok

C kategória

lánctalpas traktorok, amelyeket lánctalppal vagy kerekek és lánctalp kombinációjával hajtanak meg; az alkategóriák meghatározása a T kategória analógiájára történik

R kategória

pótkocsik; – a tervezési sebesség szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel

S kategória

a cserélhető vontatott berendezések

8.3. Az előírások által érintett fontosabb témakörök

8.3.1. Kormányzás

8.3.2. ENSZ EGB 79/01

Hagyományos kormányberendezések, valamint a vezetőt támogató fejlett elektronikus rendszerek (komplex rendszerek) követelményei

Biztonságos irányíthatóság, rendellenes rezgések nélkül a végsebességig

  • Egyenesbe visszatérési hajlam,

  • Idő és elmozdulási szinkronizáció,

  • A kormányzási szög határolása,

  • Az erőátvitel hibáját – kivéve mechanikus hibát – jelezni kell. A kormányerő növekedése is lehet jelzés.

8.3.3. Különleges követelmények

  • A kormányzás iránya egyezzen meg a szándékolt haladási iránnyal.

  • Folyamatos és monoton kapcsolat a kormánykerék szög és akormányzott kerekek szöge között.

  • A kormányrudazat állító szerkezeteit rögzítő eszközökkel kell ellátni,

8.3.4. Vizsgálatok

  • 50 m sugarú kör elhagyása 40 km/h sebességgel,

  • 10 km/h sebesség esetén, félig bekormányzott helyzetben, a fordulási sugár nem növekedhet,

  • kormányzási erőszükséglet.

Kormányerő és kormányszög vizsgálata
Kormányerő és kormányszög vizsgálata
8.1. ábra - Kormányerő és kormányszög vizsgálata


8.3.5. Stabilitás

(ENSZ EGB 111 – tartályos járművek)

  • Billentéses stabilitásvizsgálat (8.2. ábra), Követelmény: 23 fok.

Billentéses stabilitásvizsgálat
8.2. ábra - Billentéses stabilitásvizsgálat


  • Stabilitás ellenőrzése számítással a súlypont kihelyeződést figyelembevéve Követelmény: 4 m/s2

Stabilitás számítása
8.3. ábra - Stabilitás számítása