1. fejezet - Közúti járművek általános szerkezeti felépítése, a különböző rendszerek jármű specifikus ismertetése

Tartalom
1.1. A közúti jármű definíciója, fajtái
1.2. A közúti járművek története
1.3. A közúti járművek szerkezeti felépítése
1.4. A közúti járművek hajtása, erőátviteli rendszerek

1.1. A közúti jármű definíciója, fajtái

A közúton közlekedő szállító, vagy vontató eszközt, továbbá önjáró munkagépet vagy vontatott munkagépet közúti járműnek nevezzük.

A közúti járművek fajtái

  • Gépjármű: Közúti jármű, melyet beépített erőgép hajt, de nem gépjármű a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár.

  • Személygépkocsi: Személyszállításra készült gépkocsi, melyben a vezetőüléssel együtt maximum kilenc ülés van.

  • Autóbusz: Személyszállításra készült gépkocsi, melyben kilencnél több ülőhely van.

  • Trolibusz: Felső elektromos vezetékhez kötött személyszállító gépkocsi.

  • Vontató: Pótkocsi vontatására készült rakfelület nélküli gépkocsi.

  • Nyerges vontató: Olyan vontató, amely nyeregszerkezet révén félpótkocsit súlyá­nak jelentős részét átveszi.

  • Tehergépkocsi: Teherszállításra alkalmas rakfelülettel rendelkező gépkocsi.

  • Motorkerékpár: Két, vagy három kerékkel rendelkező gépjármű, melynek tervezett se­bessége 45 km/h-nál nagyobb. Motorkerékpárnak minősül az olyan gépjármű, mely­nek saját tömege legfeljebb 550 kg, maximális teljesítménye 15 kW és direkt áttételű kormánymechanizmussal irányítható.

  • Motoros tricikli: Teherszállításra szolgáló motorkerékpár, melynek a jármű hosszten­gelyére szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.

  • Mezőgazdasági vontató: Elsősorban mezőgazdasági célú munkálatok elvégzésére alkalmas pótkocsik, munkagépek vontatására, működtetésére szolgál, legalább kéttengelyes, a közúton 25 km/h sebességnél gyorsabban is haladhat.

  • Lassú jármű: Erőgép hajtású jármű, mely maximálisan 25 km/h sebességgel haladhat.

  • Pótkocsi: Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vontatható jármű, amely 750 kg megengedett legnagyobb együttes tömegig könnyű pótkocsinak, azon felül nehéz pótkocsinak minősül.

  • Félpótkocsi: A vontató nyeregszerkezetére támaszkodik, súlyának jelentős részét a vontató veszi át.

  • Járműszerelvény: Gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű a hozzákapcsolt pótkocsival közösen alkotott, egy vezetővel irányított járműegység.

  • Segédmotoros kerékpár: 2, 3 vagy 4 kerekű jármű, melynek belsőégésű motorja maxi­málisan 50 cm3, egyéb erőforrás esetén a motor teljesítménye legfeljebb 4 kW, saját tömege maximum 350 kg, legnagyobb sebessége 45 km/h.

  • Kerékpár: 2 vagy 3 kerekű jármű, melyet 1-2 személy emberi ereje hajt, esetleg maxi­mum 300 W teljesítményű motorral rendelkezik, melyre még egy 10 éven aluli gyermek részére pótülés felszerelhető, és egy meghatározott kerékpár utánfutót is von­tathat.

A közúti járművek felosztását a (1.1. ábra) ábrán vázolt gráf szemlélteti.

a közúti járművek felosztása.
1.1. ábra - a közúti járművek felosztása.


1.2. A közúti járművek története

A közúti járművek történetének kiemelkedő eredményeit az alábbi időrendhez kötött felsorolásban mutatjuk be:

1769

Cugnot francia tüzértiszt gőzüstös önjáró kocsija.

1820-1870

Különféle gőzhajtású kocsik és vontatók a közutakon.

1865

Angliában megalkotják a „vörös zászló” törvényt, mely szerint a gőzkocsik előtt egy vörös zászlós embernek kellett gyalogolni, és figyelmeztetni a veszélyre az arra járókat.

1877

Az első működő benzinmotor Otto és Zonz szabadalma.

1886

Karl Benz háromkerekű motoros kocsi szabadalma. Gottlieb Daimler négy kerekű motorkocsi szabadalma tekinthető a gépjárművek ősének.

1893

A benzin porlasztó (karburátor) szabadalmaztatása közel egy időben a magyar Bánki és Csonka, valamint a német Maybach feltalálók részéről. A bejelentés elsőbbsége a magyaroké, az első működő, motorra felszerelt karburátort May­bach készítette.

1898

Elkészült a Rudolf Diesel tervezte első dízelmotor.

1905

Csonka János elkészítette első postaautóját.

1906

Felépült az első magyar autógyár MARTA néven Aradon.

1908

Galamb József tervezte a világ első sorozatban, futószalagon gyártott autóját, a Ford T-modellt

1930-90

Magyar autógyárak: Rába, Ikarus, Csepel

Karl Benz találmánya – 1886.
1.2. ábra - Karl Benz találmánya – 1886.


Gottlieb Daimler találmánya – 1886.
1.3. ábra - Gottlieb Daimler találmánya – 1886.


Napjainkban a következő magyarországi autó- és járműgyárak működnek: Opel, Suzuki, Audi, Ikarus, Credo, Schwarzmüller. Az autóalkatrész gyártó társaságok: Knorr-Bremse, Thyssen-Krupp, Haldex, Bosch, Ford, Denso, Alcoa stb.

1.3. A közúti járművek szerkezeti felépítése

A közúti járművek a következő járműrendszerekből (korábbi elnevezéssel fődarabokból) é­pülnek fel:

  • Motor:

    • belső égésű Otto, Diesel

    • elektromotor

  • Erőátviteli rendszer:

    • tengelykapcsoló

    • sebességváltó

    • tengelyhajtások

    • differenciálmű

  • Fékrendszer:

    • üzemi fék

    • biztonsági fék

    • rögzítő fék

    • tartós, lassító fék

  • Kormányrendszer:

    • alvázkormányzási rendszer

    • tengelykormányzás

    • tengelycsonk (Ackermann) kormányzás

  • Futómű:

    • komplett kerék

    • kerékfelfüggesztés

    • rugózási rendszer

  • Felépítmény:

    • alváz

    • kocsitest

    • burkolatok

  • Elektromos rendszer:

    • generátorok

    • akkumulátorok

    • világító- és jelzőberendezések

  • Segédberendezések:

    • klíma és szellőztető eszközök

    • biztonsági berendezések

    • navigációs rendszerek

    • informatikai berendezések

1.4. A közúti járművek hajtása, erőátviteli rendszerek

Az erőátviteli rendszerek variációit tekintjük át specialisan belsőégésű motorral hajtott közúti járművek esetére. A következő jelölések vonulnak végig az erőátviteli rendszervariációk tárgyalása során: jelölések:

 

M

– motor,

 

T

– tengelykapcsoló,

 

V

– sebességváltó,

 

H

– véghajtómű

 

D

– differenciálmű,

 

th

– tengelyhajtás,

 

mi

– menetirány

A (1.4. ábra) ábrán az orrmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mu­tatjuk be.

Orrmotor – hátsókerékhajtás (BMW, Mercedes)
1.4. ábra - Orrmotor – hátsókerékhajtás (BMW, Mercedes)


A (1.5. ábra) ábrán a farmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mu­tatjuk be.

Farmotor – hátsókerékhajtás  (VW Bogár, Skoda, Porsche)
1.5. ábra - Farmotor – hátsókerékhajtás  (VW Bogár, Skoda, Porsche)


A (1.6. ábra) ábrán a középmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mu­tatjuk be.

Középmotoros hátsókerékhajtás (versenyautók).
1.6. ábra - Középmotoros hátsókerékhajtás (versenyautók).


A (1.7. ábra) ábrán az orrmotoros, elsőkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mu­tatjuk be.

Orrmotoros elsőkerékhajtás (Audi).
1.7. ábra - Orrmotoros elsőkerékhajtás (Audi).


A (1.8. ábra) ábrán a keresztmotoros, elsőkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.

Keresztmotoros elsőkerékhajtás.
1.8. ábra - Keresztmotoros elsőkerékhajtás.


A (1.9. ábra) ábrán a keresztmotoros összkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mu­tatjuk be.

Keresztmotoros összkerékhajtás.
1.9. ábra - Keresztmotoros összkerékhajtás.