9. fejezet - Az Ottó-motorok gyújtás rendszerei és azok menedzsmentje

Tartalom
9.1. Hagyományos gyújtórendszerek
9.2. Tirisztoros gyújtás
9.3. Kettős szekunder kivezetésű vagy parazita gyújtó rendszerek
9.4. Hengerenkénti transzformátoros gyújtó rendszerek
9.5. Abnormális égési folyamatok
9.5.1. Kopogásos égés
9.5.1.1. Kopogásos égés felügyeleti rendszer
9.5.2. Öngyulladás
Irodalmak

Az Ottó-motorok égési folyamatát és ezen keresztül a teljesítményét, hatásfokát és károsanyag kibocsátását jelentősen befolyásolja az égés kezdetének időpontja. Ezen motorok égés indítását külső energiaforrás felhasználásával, általánosan a gyújtógyertyában lezajló ívkisülés (szikra) gyújtja meg.

A teljesítmény és hatásfok szempontjából optimuma van az égéskezdetnek, ha túl korai a gyújtás az kompresszió során jelentősen megnő a nyomás, így a kompresszió munka nő jelentősen, míg kései gyújtás során az expanzióban jelentős a nyomás növekedés ami csökkenti a hasznos munkát (lásd 9.1. ábra).

Az indikált nyomás a főtengely függvényében különböző előgyújtások esetében és a relatív nyomaték az előgyújtás függvényében [9.4.]
9.1. ábra - Az indikált nyomás a főtengely függvényében különböző előgyújtások esetében és a relatív nyomaték az előgyújtás függvényében [9.4.]


A gyújtó rendszereket több szempontból lehet csoportokra bontani:

9.1. Hagyományos gyújtórendszerek

A hagyományos gyújtórendszereknél az energia tárolásról a gyújtó transzformátor gondoskodik amely lemezelt vasmagból és az azt körülvevő 100-200 menetszámú nagy átmérőjű (0,4-0,6 mm) primer, valamint a 10 000-20 000 menetszámú kis átmérőjű (0,05-0,1 mm) szekunder tekercsekből áll (9.4. ábra). A megszakító érintkezők zárásával a primer áram, az L1 önindukciójának következtében, csak fokozatosan növekszik a tápfeszültség és az L1 tekercs ellenállása által meghatározott étékre. A primer tekercsben folyó árama függ a megszakító zárási időtől, így a gyújtótranszformátorban tárolt mágneses energia is. A megszakító nyitásával a primer áram megszakad a gyorsan csökkenő mágneses mező a gyújtótranszformátor mindkét tekercsében feszültséget indukál, melynek nagysága függ a nyitáskor meglévő mágneses mezőtől, a mágneses mező csökkenés sebességétől és a tekercsek menetszámától. A szekunder feszültség egy bizonyos értékénél (gyújtófeszültség) a gyújtógyertya elektródái közt ívkisülés idéz elő, melynek árama a szekunder kör feszültségét az ívfeszültség-re csökkenti. Az ívfeszültség közel állandó addig amíg a megfelelő mennyiségű tárolt energia áll rendelkezésre, majd a szekunder feszültség az ív fenntartásához szükséges érték alá csökken és az ív kialszik (9.2. ábra).

A gyújtó rendszer kondenzátora a megszakítás pillanatában a primer tekercsben indukálódó feszültég csökkentésére szolgál, amely a megszakító érintkezőinek beégését okozná.

A hagyományos gyújtó rendszer további elemei a gyújtás kapcsoló, amely engedélyezi a gyújtást, a munka vagy előtét ellenállás, segítségével a primer kör kis ellenállása miatt azon folyó áramot lehet korlátozni, egyes rendszereknél az indítás során ezt rövidre lehet zárni, így indítás során az alacsonyabb feszültség mellett is megfelelő primer áram biztosítható. A megszakító szempontjából nem csak a nyitást –azaz a gyújtást– de a zárási időt is vezérelni szükséges. Ha túl rövid a zárási idő a primer áram nem éri el a megfelelő szintet, így csökken a gyújtás energiája, ha túl rövid a zárási szög fölöslegesen folyik áram a primer tekercsben, annak melegedését eredményezi a túlzott terhelés mellett (9.3. ábra).

A hagyományos mechanikus rendszereknél a gyújtás időpontját a fordulatszám és a terhelés –leggyakrabban szívótér nyomás- alapján lehet korrigálni. A fordulatszám korrekciót egy az elosztó tengelyén elhelyezet centrifugál tengelykapcsolóval, a terhelést az elosztó illetve a megszakító elfordításával oldják meg (9.5. ábra).

A primer áram és a szekunder feszültség az idő függvényében
9.2. ábra - A primer áram és a szekunder feszültség az idő függvényében


A primer áram az idő függvényében optimális, rövid és túlságosan hosszú zárási szög esetén [9.6.]
9.3. ábra - A primer áram az idő függvényében optimális, rövid és túlságosan hosszú zárási szög esetén [9.6.]


A hagyományos gyújtás rendszer felépítése [9.6.]

1. Akkumulátor, 2. Gyújtás kapcsoló, 3. Munkaellenállás, 4 Indító kapcsoló, 5. Gyújtótranszformátor, 6. Kondenzátor, 7. Megszakító, 8. Elosztó, 9. Gyertyák

9.4. ábra - A hagyományos gyújtás rendszer felépítése [9.6.]


A hagyományos gyújtás rendszer elosztóháza és a megszakító
9.5. ábra - A hagyományos gyújtás rendszer elosztóháza és a megszakító


9.2. Tirisztoros gyújtás

Tirisztoros vagy kondenzátoros gyújtó rendszer esetén a 300-500 V feszültségre feltöltött „C” kondenzátort a gyújtó transzformátor primer körén keresztül kisütik és ennek hatására jön létre a szekunder körön szikra átütéséhez szükséges feszültség (9.6. ábra).

A tirisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]

1. Akkumulátor, 2. Gyújtás kapcsoló, 3.a. feszültség átalakító, 3.b. vezérlés, 4 Gyújtótranszformátor, 5. Megszakító, 6. Elosztó, 7. Gyertyák

9.6. ábra - A tirisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]


A kondenzátor töltéséhez szükséges feszültséget a feszültség átalakító segítségével állítható elő. A kondenzátor kisütését elvileg mechanikus kapcsolóval is megoldható, azonban a legcélszerűbb megoldás a tirisztor alkalmazása. A kisütést időzíteni kell, erre a célra szolgál vezérlés, amely lehet mechanikus, vagy egyéb úton pl. optikai érzékelő is. A kondenzátoros gyújtó rendszerek hátránya a kondenzátor jelentős terhelése és érzékenysége.

A tranzisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]

1Akkumulátor, 2. Gyújtás kapcsoló, 3. Munkaellenállás, 4 Indító kapcsoló, 5. Gyújtótranszformátor, 6. Tranzisztoros megszakító, 7.Megszakító, 8. Elosztó, 9. Gyertyák

9.7. ábra - A tranzisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]


A hagyományos megszakítós gyújtó rendszerek egyik legproblematikusabb eleme a megszakító. Kis fordulatszámon a megszakító kalapács lassan mozog, ezért sokáig tart érintkezői között a megszakítási szikra, ezzel gátolva a primer áram megszűnését, ívet húz, magasabb fordulatszámon csökkenő gyújtófeszültség és érzékenység a meghibásodásokra stb. Ennek az alkatrésznek kiváltására fejlődtek ki az tranzisztoros gyújtó rendszerek, ahol a megszakító helyét a kapcsoló tranzisztor vette át. Ennek vezérlése lehet mechanikus (lásd 9.7. ábra), de napjainkban általában pl. Hall jeladót tartalmaznak a rendszerek.

9.3. Kettős szekunder kivezetésű vagy parazita gyújtó rendszerek

Ezekben a rendszerekben tranzisztoros gyújtás alkalmaznak, azonban a szekunder tekercs mind két vége egy-egy gyújtógyertyához csatlakoznak (9.8. ábra). Így a henger párok közül az egyikben a főmunkafolyamatban az adott üzemmódhoz tartozó időpontban történik a gyújtás, azonban a másik hengerben a rendszer a közegcsere folyamatban is gyújt. A megoldással csökkenthető a transzformátorok száma, viszont hátránya a rendszernek hogy egyszerre mind a két végen lévő gyertyába történik a kisülés, így annak energiája csökken.

A parazita gyújtó rendszerfelépítése [9.6.]

1. Akkumulátor, 2. Gyújtás kapcsoló, 3. Gyújtótranszformátor, 4. Gyertyák

9.8. ábra - A parazita gyújtó rendszerfelépítése [9.6.]


A Kettős szekunder kivezetésű vagy parazita gyújtó rendszerek időzítését általában a motor vezérlő ECM végzi. Főbb bemeneti jelek a fordulatszám (CAS), amely segítéségével a nem csak a fordulatszám de a szöghelyzet is meghatározható, a teljesítménnyel arányos jel, a gyújtás szempontjából is fontos tápfeszültség és korrekciós tényezők.

9.4. Hengerenkénti transzformátoros gyújtó rendszerek

Hengerenkénti transzformátoros rendszerekben minden hengerhez külön gyújtó transzformátor tartozik, korszerű rendszereknél ez integrálva van a gyertya pipába (9.9. ábra). A megoldás lényegesen költségesebb mint a parazita gyújtó rendszerek, viszont számos előnnyel rendelkezik, pl. kopogásos égés esetén minden henger gyújtási értékét egyedileg lehet szabályozni. Ezeknél a rendszereknél is gyújtás időzítését általában a motor vezérlő ECM végzi. Főbb bemeneti jelek a fordulatszám (CAS), azonban szükséges egy további szinkron jel mérése is (CMP), a teljesítménnyel arányos jel, és korrekciós tényezők.

A hengerenkénti gyújtótranszformátoros rendszerfelépítése [9.6.]

1. Akkumulátor, 2. Gyújtás kapcsoló, 3. Gyújtótranszformátor, 4 Gyertyák

9.9. ábra - A hengerenkénti gyújtótranszformátoros rendszerfelépítése [9.6.]


9.5. Abnormális égési folyamatok

9.5.1. Kopogásos égés

Kopogásos égésről abban az esetben beszélünk, ha az égés nem molekuláról molekulára terjedve, hanem annál sokkal nagyobb sebességgel zajlik le. Az égéstérben a gyújtás után a lángfront folyamatosan terjed a gyertya környezetéből kiindulva, ennek hatására a még el nem égett részek nyomása és hőmérséklete is növekedni kezd. Amennyiben ez egy kritikus határ fölé emelkedik a tüzelőanyag molekulák égéséhez égés-előkészítő reakciók beindulnak. Egy gyenge az égési folyamattal együtt járó nyomás hullám hatására, vagy a kémia reakciók előrehaladásával egy tüzelőanyag halmaz pillanatszerűen elég. Ennek hatására egy nagyobb intenzitású nyomás hullám indul el, ami a többi, a fenti égés-előkészítő reakciókon már átment molekula halmazt szintén begyújtja, erősítve ezzel a nyomás hullámot. A nyomáshullám frekvenciája közel megegyezik a dugattyú átmérőjével azonos, mindkét végén lezárt cső saját frekvenciájával - az adott gázhőmérséklethez tartozó hangsebesség mellett. Ez a frekvencia 6-10 kHz-re adódik, és az emberi fül számára hallható tartományba esik, enyhén csilingelő hangot ad (9.10. ábra).

Kopogásos égés nyomáslefutása és a nyomás lengés frekvenciája.

(a spektrumon megfigyelhető 13 KHz körüli rezgés a nyomásmérő sajátfrekvenciájából adódik!)

9.10. ábra - Kopogásos égés nyomáslefutása és a nyomás lengés frekvenciája.


A jelenség igen káros a motor szerkezeti elemeire. Egyrészt fokozza a hőátadást a dugattyú, illetve a fal irányába, másrészt a nyomás lengés növeli a szerkezeti elemek igénybevételét.

Megszüntetésének következő lehetőségei adottak:

  1. Kompresszió viszony helyes megválasztása.

    Ilyenkor nem éri el a nyomás szint, illetve az ezzel arányos kompresszió véghőmérséklet a kritikus szintet. Viszont a kompresszió viszony csökkentésével csökken a hatásfok is.

  2. Gyertya helyes elhelyezése.

    Amennyiben az égés a melegebb keveréktől a hidegebb felé halad a kopogási hajlam csökken.

  3. Égéstér helyes kialakítása, közeg hűtése.

    Ha az égéstérnek abban a részében, amit lángfront az égés végén ér el, alacsonyabb hőmérsékletet valósítunk meg, szintén csökken a kopogási hajlam.

  4. Előgyújtási szög helyes megválasztása.

    Nagy előgyújtás esetén a kompresszió és az égés együttes hatására igen nagy nyomásemelkedés jön létre a hengerben, így a kopogás valószínűsége rohamosan nő.

  5. Légfelesleg tényező megválasztása.

    A lángterjedés sebessége λ=0,9 körül a legnagyobb, itt a legnagyobb a nyomásemelkedés, ennek hatására a kopogási hajlam is.

  6. Tüzelőanyag kopogási hajlama.

A tüzelőanyagok kopogási hajlamát az oktán számmal jellemezzük. Ez fejezi ki, hogy az adott keverék annyira hajlamos a kopogásra, mint a normál-heptánból és a kopogásálló izooktánból álló keverék. Az a keverék, amely csak izooktánból áll, annak oktánszáma 100, amely csak normál-heptánt tartalmaz annak az oktánszáma 0. Régebben ólom-tetraetilt kevertek a tüzelőanyagba a kopogási hajlam csökkentésére, ami környezetvédelmi okokból teljesen visszaszorult.

9.5.1.1. Kopogásos égés felügyeleti rendszer

A kopogásos égés elkerülése érdekében a korszerű gyújtás rendszerek esetén komplex szabályzást alkalmaznak. Ennek érzékelő eleme a kopogás szenzor, felépítése a 9.11. ábra látható. A szenzorban a piezó kerámia elem a kopogási frekvencia tartományában érkező mechanikai rezgésekre egy megegyező frekvenciájú feszültség jellel válaszol, melyet a motor vezérlő érzékel.

A kopogás szenzorokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy körültekintést igényel a szenzor rögzítési helyének kiválasztása és a megfelelő rögzítése!

Kopogásos szenzor [9.7.]

(1. Piezó kerámia, 2. Tehetetlenségi elem, 3. Feszítő rugó, 4. Csatalakozók, 5. Motor öntvény)

9.11. ábra - Kopogásos szenzor [9.7.]


Amennyiben a kopogás szenzor jel amplitúdója átlép egy határ feszültséget a ECM elkezdi csökkenteni az előgyújtási szöget ameddig nem szűnik meg a kopogás és törekszik az előre megadott elgyújtási értéket tartani. Különböző gyújtás rendszereknél más-más módszer alkalmazható. Mechanikus és parazita gyújtási rendszerekben csak az összes hengerre egyszerre lehet csökkenteni a kopogás elkerülése érdekében az előgyújtási szöget, bár a parazita gyújtás esetén elvileg adott a páronkénti beavatkozás lehetősége. A hengerenkénti gyújtótranszformátoros rendszereknél viszont szekvenciálisan tudja az ECM szabályozni az előgyújtást (9.12. ábra).

Előgyújtás szabályzása kopogás szenzor segítségével [9.8.]
9.12. ábra - Előgyújtás szabályzása kopogás szenzor segítségével [9.8.]


9.5.2. Öngyulladás

Öngyulladásról akkor beszélünk, ha az égés nem a gyújtószikra hatására indul meg, hanem egy olyan helyről, amely hőmérséklete eléri a keverék gyújtási hőmérsékletét és jó hőátadás lehetséges a keverék irányába. Ilyen helyek abban az esetben jönnek létre, ha égéstér hűtése romlik, illetve az égéstérben tökéletlen égés miatt lerakódások keletkeznek (koksz, korom).

Az öngyulladás hatására az égési folyamat kezelhetősége megszűnik, az égés már a gyújtás előtt megkezdődik, ami jelentős hatásfokromláshoz vezet. Egyes esetekben a gyújtás megszüntetése után is tovább üzemel a motor.

Irodalmak

[9.1.] Bosch Automotive Handbook. 2004. ISBN 0-8379-1243-8.

[9.2.] Frank Dr , Tibor és Kováts Dr , Miklós. Benzinbefecskendező és motorirányító rendszerek. 2004. ISBN 963-9005-64-9.

[9.3.] Fülöp Dr , Zoltán. Belsőégésű motorok. Dabocsi, Lajos. 1990. ISBN 963-9005-64-9.

[9.4.] Heywood , John B.. Internal combustion engine fundamentals. 1989. ISBN 0-07-028637-X.

[9.5.] Hodvogner Dr , László. Autovillamosság. 1993. ISBN 963-10-9744-7.

[9.6.] Hodvogner Dr , László. Gépjárművek villamos berendezései. 1988. ISBN 963-10-7761-6.

[9.7.] Robert Bosch GmbH. Automative Sensors. 2007. ISBN 3-528-03877-2.

[9.8.] Robert Bosch GmbH. Ottomotor-Management. 1998. ISBN 3-528-03877-2.