A komplex mechatronikai rendszerek modellezésével foglalkozó munkát szervesen egészíti ki a hőtani és áramlástani rendszerek modellezését bemutató összeállítás.

Az 1. fejezetben említettük, hogy a „klasszikus” mechatronikai rendszerek, különösen az elektrodinamikus átalakítók dinamikai modellezéséből sok esetben nem lehet kihagyni a termikus kölcsönhatások figyelembe vételét. A Függelékben található termodinamikai modellezések egyike éppen a villamos vezetőben fellépő hővezetés és hőátadás problémájával foglalkozik.

A Függelék további alfejezetei a folyamatok méréstechnikájának két fontos területét, az áramlásmérést és a hőmérsékletmérést mutatják be, gyakran előforduló műszaki problémákon. Az áramlási modellezés, különösen a mérőperem körül kialakuló áramlási viszonyok vizsgálata, szervesen egészíti ki a 13. fejezetben található szervopneumatikus rendszernél felvetett problémákat. A valós rendszerek üzemeltetése során gyakran fontos a megfelelő térfogatáram fenntartása. A folyamatos technológiák működésétől, a csővezetékekben történő szállításig, a gyártó technológiák szinte minden területén megjelennek áramlásmérő berendezések. Többféle módon mérhetünk térfogatáramot, vagy áramlási sebességet. Léteznek az áramlási sebességet mérő műszerek, amelyek pontban, vagy síkban képesek a sebességértékek mérésére, továbbá a turbinás áramlásmérők egy speciálisan kialakított forgó elem segítségével mérik a térfogatáramot. A leggyakrabban használt módszerek a keresztmetszet változás kihasználásával működnek. A keresztmetszet változásával változni fog a sebesség, ez pedig a nyomás változásának mérésével jól nyomon követhető. A mérőperemek az áramlási sebesség mérésére szolgáló berendezések közé tartoznak. Ilyen mérőperem környezetében kialakuló áramlási viszonyok modellezését találjuk meg az egyik alfejezetben.

A másik téma egy csőszigetelés vastagsága hatásának vizsgálata az áramló közeg hőmérsékletprofiljaira a csővezetékben. A leképezett geometria belső része megegyezik az előző feladatban tárgyalt cső méreteivel. Ehhez adunk hozzá egy szigetelést, amit kerámiaként definiálunk.

A szabályozástechnika egyik legfontosabb segédtudománya az időben változó mennyiségek mérésével foglalkozó un. folyamatmérés. A Függelékben arra is találunk példát, hogy a hőmérő szenzort egy áramló közeg hőmérsékletének mérésére milyen módon kell elhelyezni ahhoz, hogy a mérési eredmények a legkisebb bizonytalansággal tükrözzék a valós folyamatot. Az ipari méréstechnikában hőmérő elhelyezés kapcsán ismert, hogy a hőmérő szenzort az áramlással szemben kell elhelyezni, lehetőleg minél mélyebben az áramló közegbe, ezért jellemzően csőkönyökökben szokták ezeket a hőmérőcsonkokat kialakítani.