A tartós lassító fékberendezések kopásmentes lassítást tesznek lehetővé. Ezek az üzemi féktől független berendezések jelentősen növelik a haszonjárművek aktív biztonságát és növelik a használat gazdaságosságát. Az össztömegtől függően hatóságilag is kötelezővé teszik beszerelését.
A korábban gyakran alkalmazott kipufogóféket nagy zajhatása miatt jelenleg már csak a növelt hatású motorfékkel kombinálva szokták alkalmazni. Az utóbbi évtizedekben széles körben elterjedtek viszont a haszonjárműveknél a hidrodinamikus és az örvényáramú retarderek különböző változatai. A Primer beépítés azt jelenti, hogy a lassító fékberendezést a belsőégésű motor és a sebességváltó közé, vagy közvetlenül a motorra szerelik. Gyakoribbak a szekunder beépítésű változatok. Ezek a sebességváltó és a hátsó futómű között, vagy a hátsó futóművön találhatók. A retarderek felszerelése a gépkocsira jelentős többlet költséget jelent. Alternatívát jelent a növelt hatású motorfék alkalmazása.
A retarder méretének és tömegének csökkentését egy gyorsító fogaskerék állétel beépítésével lehet elérni. Ezeket a változatokat Intarder -nek nevezik. Az Off-line kialakítás családjába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a berendezés a hajtáslánc tengelyvonala mellé kerül. Az újabb változatoknál a munkaközeg közvetlenül a belsőégésű motor hűtőfolyadéka. Ez hatékonyabb hő átadást tesz lehetővé és kisebb lesz a szerkezet tömege is.
A retarderek működését is elektronika szabályozza, melynek során figyelembe veszik a különböző üzemi körülményeket.
A legújabb tartós lassító fékberendezések a különböző energiatárolást lehetővé tevő egységek, melyek a gépkocsi mozgási energiáját alakítják át és tárolják. Ez különböző módon történhet. Az energia újrahasznosításos fékezés egyik példája a hibrid hajtás. Ez már nem csak személygépkocsiknál, hanem egyre szélesebb körben a haszonjárműveknél is kezd elterjedni. Az energia tárolása különleges akkumulátorokban történik.
A gépkocsi mozgási energiája fékezés közben hajthat hidraulika szivattyút is, mely nyomás növekedést eredményez. A nyomás energia is tárolható, például hidro-akkumulátorokban. Ez aztán a kerékagyba szerelt hidro-motorokkal felhasználható a gépkocsi gyorsítására. Ilyen megoldásokat jelenleg még csak kísérleti járművekbe szereltek be. Az ilyen berendezés lényegesen nagyobb tömegű és helyigényű, mint a hibrid hajtás.
A növelt hatású motorfék berendezések a tartós lassító fékek csoportjába tartoznak. Ezekkel hosszú lejtmeneteknél kopásmentesen lehet állandó értéken tartani a gépkocsi sebességét. Nem alkalmasak azonban az álló helyzetig történő fékezésre. Használata kopásmentes, miközben a kerékfék szerkezet nem melegszik. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az üzemi fék bármikor teljes hatásossággal igénybe vehető akár vészfékezésre is. A tartós lassító fékberendezések hatékonyan növelik a közlekedésbiztonságot, ezért Európában a gépkocsi össztömegétől függően hatóságilag előírták a beszerelési kötelezettségét.
A növelt hatású motorfékről általánosságban elmondható, hogy a hengerfejre szerelt kiegészítő hidraulikus egységekkel és az annak részét képező elektromágneses szeleppel működteti a motor elektronika a vezető igényének megfelelően az elektronika segítségével. Hatásossága a fordulatszámon kívül attól is függ, hogy hengerenként egy – egy kipufogószelep mikor és hányszor nyit ki. A következő szakaszban látunk ezekre példákat. A szelepvezérlésbe történő beavatkozás révén valósul meg a nagyobb fékező nyomaték. A korszerű haszonjárműveknél ezt a fékező berendezés is az EBS, (vagyis az elektronikus fékrendszer) elektronikája működteti a CAN hálózaton a motor elektronikának küldött parancs útján.
Erre a berendezésre példaként nézzük a DAF motorféket (DAF Engine Brake), amit angol elnevezése alapján DEB –nek neveznek.
Egyebek között a hengerenként négy szeleppel szerelt, 12,6 literes, 6 hengeres, 16 szelepes, XF típusjelű motort is ezzel a kiegészítő fékberendezéssel látják el. Három – három henger fölé kerül egy – egy hengerfej, ezért két kiegészítő hidraulika egységgel látják el. Ezekre szerelik a működtetéshez szükséges elektromágneses szelepet. A fékberendezés használatakor ezek a motor kenőolaj rendszerből olajat juttatnak a működtető hidraulika rendszerbe. Ez a dugattyút (4) a lemezrugó ellenében lefelé mozdítja.
A fékező hatás növeléséhez a szomszédos henger szelepemelő himbája, amikor felfelé mozog, az állító csavar is felfelé mozdítja a dugattyút (4). Így létre jön a hengerenként két kipufogó szelep közül az egyik nyitásához szükséges olajnyomás az összekötő csatornában. Ennek hatására a hosszú rúddal ellátott dugattyú (3) lefelé mozdul és az egyik kipufogó szelepet egy kissé kinyitja a sűrítési felső holtpont közelében. Emiatt a hengerben a már összesűrített levegő a kipufogó gyűjtőcsőbe áramlik. A következő ütemben, amikor a dugattyú lefelé mozog, vákuum keletkezik, ami lassítja a motor forgattyús tengelyének forgását. Ez adja a fékező hatást.
Amikor a gépkocsivezető használja a motorféket, egy kapcsolóval tápfeszültséget ad az elektromágneses szelepre.
Amikor már nincs szükség a motorfékre, a vezető lekapcsolja az elektromágneses szelepről a tápfeszültséget, a szelep zár és a 2-es dugattyú alsó felületére nem hat nyomás. A szelepemelő himba mozgása és a dugattyú (4) mozgása miatt létrejövő nyomás a 2-es dugattyút lefelé mozdítja, amely lehetővé teszi a motorolaj visszaáramlását a motor kenőolaj rendszerébe. Hatására megszűnik a motorfék hatás.
Így működik egyebek között a Volvo Engine Brake (VEB). Ennél két fékező berendezés (a kipufogófék és a növelt hatású motorfék) hatása is összeadódhat.
Kipufogó fék, mely a turbótöltő utáni részen egy fojtószelep zárásával működik. Ezt az egységet összeépítették egy nyomásszabályozó egységgel is. A fékező hatás a kipufogási ütemben a kipufogó gáz áramlásának fojtásával jön létre az által, hogy a dugattyú és a fojtószelep között túlnyomás alakul ki a gyűjtőcsőben.
Növelt hatású motorfék, ez a sűrítési és a terjeszkedési ütemben fejti ki lassító hatását. A szelepvezérlésnél történő beavatkozás révén működik. A szívási ütemben a kipufogószelep nyitásával a dugattyú feletti térben túlnyomás alakul ki. Emiatt nagyobb lesz a kompresszió és a fékező hatás. A másik szelepnyitás a kompresszió ütem végén következik be. Az összesűrített levegő a kipufogócsőbe áramlik. Emiatt a következő ütemben vákuum jön létre, amely fékezi a főtengelyt. Ez a működési módot a kipufogó szelep bütykén két kis nyitású kiegészítő bütyökkel érik el. Ezek a hidraulikus szelephézag kiegyenlítőn keresztül fejtik ki hatásukat, amikor a növelt hatású motorfék be van kapcsolva, a normál működésnél nagyobb olajnyomás váltja ki ezt a hatást.
A növelt hatású motorfék működtetéséhez hengerfejen a szelepfedél alá szerelik be a szabályozó szelepet. Ez a motor kenőolaj rendszerétől egy nyomócsövön keresztül érkező, a szelepemelő himbasor kenéséhez használt olaj nyomását két fokozatban állítja be. A motor normál működésekor az elektromágneses szelep nyitva van, ekkor 1 bar az olajnyomás. A motorfék bekapcsolásakor az elektromágneses szelep zárása miatt 2 bar lesz az olajnyomás. Ha a gépkocsivezető kikapcsolja a motorféket a nyomás a rugó segítségével visszacsökken 1 bar –ra.
A VEB -el szerelt motoroknál a többitől eltérő vezérműtengelyt alkalmaznak. A normál kipufogó bütyök kiegészül két kisebb emelésűvel. Ez az alapkörhöz képest 0,8 mm magas. A mechanikus áttétel miatt a szelepszárnál mérve 1,1 mm elmozdulás tud létrehozni.
Motorfék üzemben, a 2 bar olajnyomás esetén, a kiegészítő bütykök a sűrítési ütem kezdetén és a kipufogási ütem végén emelik meg a kipufogó szelepet a hidraulikus szelephézag kiegyenlítő egységen keresztül.
A szelepemelő himbába szerelt visszacsapó szelep biztosítja a motorfék működéséhez szükséges nyomást, amikor a szelephézag jól be van állítva. A motor normál működésekor a szelepemelő himbába az 1 bar olajnyomás érkezik. Ekkor a kis bütykök nem emelik meg a szelepet, mert a kis olajnyomás miatt az elmozdulás a hidraulikus szelepemelő tőkénél kiegyenlítődik. Amikor a szabályozó szelep a nagyobb, 2 bar olajnyomást állítja be, a szabályozó szelep, a himbába szerelt visszacsapó szelep a felette lévő dugattyú rugó ellenében történő elmozdulása miatt tartja ezt az értéket. A kipufogószelep a kis bütykök segítségével két kiegészítő elmozdulást is végez. Ekkor működik a növelt hatású motorfék.
A fékező hatás:
A szívó ütemben a kissé nyíló kipufogó szelepen keresztül túlnyomás kerül a kipufogó gyűjtő csőből a dugattyú fölötti térbe és így a sűrítés nagyobb nyomással valósul meg, ezért nagyobb lesz a főtengely lassulása és a fékező hatás.
A sűrítési ütem végén ismét kissé nyit a kipufogó szelep, és az összesűrített levegő a kipufogócsőbe távozik. A dugattyú lefele mozgásakor a dugattyú feletti térben nagyobb vákuum keletkezik, ami nagyobb fékező hatást fejt ki a főtengelyre.
A motorfék működéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:
bekapcsolta a gépkocsivezető a motorféket,
a gázpedált teljesen visszaengedte,
a motor fordulatszáma nagyobb, mint 1000 1/perc,
a motor hőmérséklete nagyobb + 75˚C –nál,
A műszerfalra szerelt működtető kapcsoló három állású:
kikapcsolva
növelt hatású motorfék bekapcsolva
növelt hatású motorfék és a kipufogófék együtt bekapcsolva
A motorfék működési jellemzői:
A kipufogófék a kipufogó gyűjtőcsőben 7,5 bar nyomást állít be. Minél nagyobb a motor fordulatszáma annál nagyobb a fékhatás. Meghibásodás esetén a motor elektronikában hibakódok tárolódnak, melyek a megfelelő diagnosztikai műszerrel kiolvashatók.
A gépkocsi mozgási energiáját a lapátkoszorúk közé beáramló olaj alakítja át hő energiává. Ennek megfelelően kell méretezni a motor hűtő rendszerét. Nagyobb átmérőjű csövek és nagyobb szállítóképességű folyadék szivattyú, nagyobb átömlő keresztmetszetű termosztát szükséges. Ennek a retarder változatnak nagy a specifikus fékező teljesítménye, bár körülményes az utólagos beszerelése. A fékező nyomaték fokozatmentesen szabályozható az olajmennyiség változtatásával.
A jelenlegi retarderek az elektronikus szabályozásukkal a haszonjárművek fékrendszerének integrális részét képezik. Működtetését a fékelektronika automatikusan végzi, de a gépkocsivezető igényének megfelelően változtatni is tud az automatikus működésen. Ezen lassító fék berendezések működéséhez a következőkre van szükség:
speciális olajra, mint munkaközegre,
elektromos áramra a szabályozó elektronika és az elektromágneses szelepek működéséhez,
a belsőégésű motor hűtőfolyadékára, mely a hőt vezeti el,
olaj/hűtőfolyadék hőcserélőre,
sűrített levegőre a fékező nyomaték csökkentésére, illetve megszűntetésére.
A fentiekben összefoglalt feltételek teljesülése miatt, ennek a retardenek az utólagos beszerelése a gépkocsiba nagyon körülményes.
Az áramlástani elven működő fékberendezés különböző változati használatosak. A turbinakerék, melyet a gépkocsi mozgási energiája forgat, az olajrészecskéket felgyorsítja. Az állórész pedig fékezi, amelyet a retarder álló részéhez rögzítenek. Az olajrészecskék mozgásállapotának jelentős megváltozása hő fejlődéssel jár. Ez melegíti az olajat, mely egy olaj – hűtőfolyadék hőcserélő alkalmazásával adódik át a belsőégésű motor hűtő rendszerének és onnan a környezetnek.
Az elektronika elektromágneses szeleppel szabályozza a fékezési igénynek megfelelő olajmennyiséget, mely a lapátkoszorúk közé kerül. A retarder működésekor a féklámpának világítani kell.
A fékező nyomaték csökkentésekor, illetve a retarder kikapcsolásakor egy másik elektromágneses szelep sűrített levegőt enged a munkatérbe, ennek hatására csökken az olaj sűrűsége és vele arányosan a fékező nyomaték. Kikapcsoláskor a munkatérből a teljes olaj mennyiséget a sűrített levegő a tároló térbe juttatja, és ezzel megszűnik a fékező hatás. Ezután már csak a ventillációs veszteség áll fenn. Ezt kezdetben a Voith az úgynevezett „retarde csapokkal” csökkentette a jelenlegi korszerűbb változatoknál a lapátozott tárcsákat egymástól eltávolítják, amikor nincs szükség fékező nyomatékra. Amikor a retarder működik a tárcsák közötti távolságot minimálisra csökkentik.
A hidrodinamikus retarder hátrányos tulajdonsága, hogy amikor nem fékeznek vele, vagyis olajmentes állapotban is a lapátozás miatt, folyamatosan fennáll egy ventillációs veszteség.
Előnye az, hogy működése hatékony, és kicsi a karbantartási igénye. A retarderek fajlagos teljesítménye kedvezően nagy, ezért az üzemi fékezések 90%-át a kopásmentesen lehet megvalósítani.
Szekunder beépítés, on line változat, melyet a sebességváltóra szerelik fel. Egy rövidebb kardántengellyel csatlakozik a hátsó futóműhöz.
Szekunder beépítés, on line változat, a sebességváltó és a hátsó futómű közé szerelik két rövidebb kardántengellyel. „Szabad beépítés” -nek is szokták nevezni. Lehetővé teszi a mellékhajtás felszerelését is.
Szekunder beépítés, off line változat, a kardántengely forgástengelyéhez képest oldalra eltoltan, rendszerint gyorsító áttétel közbeiktatásával szerelik be.
Primer beépítés ezt a változatot vagy a motor és a sebességváltó közé, vagy a motor elé szerelik be. Ez utóbbira példa a Voith Aquatarder. Ugyanezt az MAN Pritarder®-nek nevezi.
Voith DIWA automatikus sebességváltó bolygóműves fokozatai közé szerelt változat.
Független vezérlés (más elektronikusrendszerekkel (pl. fék) nincs adatátviteli kapcsolatban) ezek a régebbi változatok.
Integrált vezérlés (a különböző fékrendszereket, üzemi légfék, motorfék, kipufogó fék és a retardert, a közös elektronika működteti).
Gépkocsi sebességfüggő retarder vezérlés.
Kombinált vezérlés például az elektronikus légféknél, melynek elektronikája vezérli a retardert is.
A korszerű haszonjárművekben a retarder működtetését az EBS elektronika végzi.
Ettől függetlenül a gépkocsivezető a retardert többféle módon is használhatja:
a kormányoszlopra, vagy a műszerfalra szerelt többfokozatú kapcsolóval,
fékpedállal működtetett retarder kapcsolókkal,
a pedálszelep után beszerelt nyomáskapcsolókkal.
Az egyes fokozatok aktiválásakor az elektromágneses szelepekkel a bekapcsolt fokozatnak megfelelő mennyiségű olaj kerül a tároló térből munkatérbe, az álló és forgó lapátkoszorúk közé. Ezzel érhető el a kívánt fékező nyomaték. Ha a működtető kapcsolót nem mozdítják el, egy bizonyos fordulatszám tartományban a beállított fékezőnyomatékot az elektronika állandó értéken tartja.
Hőmérséklet érzékelő informálja a retarder elektronikát a pillanatnyi üzemállapotról. Ha a hűtőfolyadék túlmelegedne, az elektronika csökkenti a fékező nyomatékot, illetve lekapcsolja a retarder működését. A vezető ekkor az üzemi fékkel kell lassítsa a gépkocsit.
A retarderek működtetéséhez általában mikroprocesszoros elektronikákat alkalmaznak. Ennél a típusváltozatnál a kézi kapcsoló hat fokozatú. A gépkocsi össztömegének és a lejtő meredekségének megfelelően hat különböző szabályozott lassító fokozat használható.
A retarder kapcsoló kar végén lévő nyomógomb megnyomásakor az elektronika tárolja a pillanatnyi járműsebességet, melyet az elektronika pontosan tart, akkor is ha változik közben a lejtő meredeksége. A gomb ismételt megnyomására a sebesség tartó szabályzás kikapcsol.
A retarder működtetés elektromos energia igénye igen csekély. Az ellenőrző lámpa, a féklámpa relé, és az elektromágneses szelep működtetéséhez összesen 1,6 A áramerősség szükséges.
A szabályzó elektronikát a gépkocsin a környezeti hatásoktól védett helyre szerelik fel. Ezt az elektronikát is ellátták öndiagnosztikai egységgel és hibakód tároló áramkörrel is. A gyújtás bekapcsolásakor rövid ideig világít, majd hibátlan rendszer esetén kialszik. Ha hiba van a rendszerben, az ellenőrző lámpa folyamatosan világít. A felszerelt diagnosztikai csatlakozó lehetővé teszi az interaktív szerviz-készülék használatát.
További előny, hogy a teljesen elektronikus szabályozású retarderek fékező hatása kis sebességnél (1200 1/perc fordulatszám alatt) is lényegesen jobb, mint a korábbi változatoknál volt tapasztalható.
A retarder hőcserélőjének hűtőfolyadék kilépő csonkjába beépített hőmérséklet érzékelő jele alapján az elektronika korlátozhatja a fékező nyomatékot, illetve kikapcsolhatja a működését.
A hidrodinamikus retarder és az ABS rendszer egymással elektronikus adatátviteli kapcsolatban állnak. Erre azért van szükség, mert Az ABS elektronika tudja megállapítani, hogy a tartós lassító fékberendezés használata közben kis tapadási tényezőjű úton a fékezett kerekek esetleg megcsúsznak. Korábbi gyártású gépkocsiknál ekkor relék segítségével az ABS kikapcsolja a retardert. Ennek hatása különösen a hidrodinamikus retardereknél némi késlekedéssel okozza a fékező nyomaték csökkenését, majd megszűnését. Ahhoz ugyanis egy bizonyos idő szükséges, hogy a munkatérben a sűrített levegő befújásával csökkenjen az olaj sűrűsége, majd eltávozzon onnan a tároló térbe. Ennek hatása az alábbi lassulási diagramról jól látható. Az újabb haszonjárműveknél az ABS rendszer és a retarder közötti adatátviteli kapcsolat a CAN hálózaton keresztül valósul meg.
Ezt a típusváltozatot közvetlenül a sebességváltóra, vagy a sebességváltó és a hátsó futómű közé szereik. Az olaj/hűtőfolyadék hőcserélő is a részét képezi az egységnek. A képen látható változat az úgynevezett „in-line” kialakítás, mert a forgórész tengelye egybe esik a kardántengely forgástengelyével.
Ez egy kompakt kivitelű, nagy teljesítményű, szekunder beépítésű változat, melyet közepes kategóriájú autóbuszokhoz, illetve teherautókhoz fejlesztettek ki. A 120/2 típusnál a kardántengely legnagyobb megengedett fordulatszáma 3000 1/perc, a 120/2 S típusnál pedig 4000 1/perc. Ezen kívül pedig csupán az állórész kivitelében különböznek egymástól, belső szerkezetük azonos .
Működés és nyomatékszabályozás
Öt fokozatú kézi kapcsolóval, illetve három fokozatú láb működtetésű szeleppel kombináltan használható. A fékező nyomaték szabályozása közvetett módon a sűrített levegő nyomásának változtatásával történik. Ennek hatására fog változni a munkatérbe kerülő olaj mennyisége. A retarder kapcsoló jelét a működtető elektronika fogadja, mely alapján egy meghatározott nagyságú vezérlő áramot juttat az arányos működésű szelephez. Ez állítja be a sűrített levegővel megvalósított szabályozó nyomást. Ez hat az olajtérre, mely a kardántengely fordulatszámával arányos olajmennyiséget juttat a lapátozással ellátott álló és forgórészből álló munkatérbe. Az elektronika a CAN hálózaton keresztül kapcsolatot tart a gépkocsi többi elektronikus rendszerével.
Fékezés közben az olaj részecskék a forgó részben felgyorsulnak, az álló részben pedig lelassulnak. Mozgásuk pályája egy önmagába visszagörbített spirállal jellemezhető. A mozgásállapot változása fejti ki a fékező hatást, melynek következtében a kinetikus energia hővé alakul. Ez a hőcserélőn keresztül adódik át a motor hűtőfolyadék rendszerének.
A kilépő csonkba szerelt hőmérséklet érzékelő folyamatosan jelet ad az elektronikának. A legnagyobb megengedett érték 98˚C, melynek elérésekor a szabályozó nyomás fokozatosan csökkenni kezd. Ez a folyamat addig tart, amíg a fékező nyomaték és az azzal arányos elvezetendő hőmennyiség a hűtőrendszer teljesítő képességével egyensúlyba kerül.
Amikor a retarder nem fékez, a ventillációs veszteséget az állórész csapokkal csökkentik.
A zavarmentes működés szempontjából fontos az olajszint rendszeres ellenőrzése. A legnagyobb fékező nyomaték az elektronikán elhelyezett kapcsolókkal állítható be a gyári adatoknak megfelelően. Ez a szabályozó nyomást fogja korlátozni.
Ez egy speciális, a Scania által kifejlesztett és gyártott hidrodinamikus retarder, mely szekunder beépítésű és közvetlenül a sebességváltóra szerelik. Működtetése lehet kézi kapcsolású, vagy automatikus is. A bolygóműves automatikus sebességváltóra szerelt változatát autóbuszokba szerelik. Más típusoktól abban különbözik, hogy kettős forgó lapátkoszorút szerelnek be, melyet két álló lapátkoszorú vesz közre. A fékező nyomaték szabályozása hidraulikusan történik, de ehhez sűrített levegőt is igénybe vesznek. Mikroprocesszoros működtető elektronikát alkalmaznak, mely CAN hálózaton keresztül kapcsolatban áll a gépkocsi többi elektronikus rendszerével is. Együttműködik az elektronikus légfék rendszerrel és az elektronikus dízelmotor menedzsmenttel. Valamennyi haszonjármű változatba ugyanazt az elektronikát szerelik, melyet az adott típusnak megfelelően a beszerelést követően konfigurálni kell.
A teherautóba és az autóbuszba szerelt változat elektromos hálózata azonban eltér egymástól.
A legnagyobb fékező teljesítménye folyamatos üzemben 400 kW. Rövid idejű igénybevételnél elérheti a 650 kW –ot is. A retarderes változatok motorjait nagyobb hűtő teljesítménnyel kell ellátni, ezért nagyobb átömlési keresztmetszetű, hűtőfolyadék csatornákat alakítanak ki és kettős termosztátot szerelnek be.
Az Intarder kezdetben a Voith vállalat termékeinek védett típusneve volt. Azoknál a tartós lassító fékező berendezéseknél alkalmazták ezt a megnevezést, melyeket közvetlenül a sebességváltóra szereltek, off-line elrendezésben. Ez azt jelenti, hogy a lapátkoszorúk szimmetriatengelye a kardántengely mellett van. Jelenleg már a többi gyártó is alkalmazza ezt a megnevezést. Közös jellegzetességük, hogy a sebességváltó kimeneti tengelyről gyorsító áttételen keresztül kapja a lapátkoszorú a hajtást. Ennek az előnye, hogy a nagyobb fordulatszám miatt, kisebb lehet a retarder lapátkoszorújának átmérője, és így az intarder tömege és helyigénye is kisebb. A munkatérbe szerelt lapátozott forgórész rendszerint a kardántengely fordulatszámának kétszeresével forog. Kikapcsolt állapotban a lapátkoszorúk között a munkatérben nincs olaj, de van ventillációs veszteség. Ezt a gyártók különböző konstrukciós megoldásokkal igyekeznek csökkenteni.
Az intarder bekapcsolásakor a hidraulikus szabályozóegységbe szerelt proporcionális (arányos működésű) szelep és a nyomástároló szelepe olajat enged a munkatérbe. A fékezés közben fejlődő hőt az olaj – hűtőfolyadék hőcserélő adja át a belsőégésű motor hűtőrendszerének. Ezt a rendszert is ellátják túlmelegedés elleni védelemmel.
Ilyen Intardert szerelnek egyebek között a haszonjárművekben alkalmazott ZF – Ecosplit 3 típusú sebességváltóra. Ennek a sebességváltónak a sorozatgyártása 1992 –ben kezdődött. Ennél a változatnál az Intardernek és a sebességváltónak közös az olajtere. Olyan az elrendezés, mely lehetővé teszi mellékhajtások felszerelését is a sebességváltóra. Az olaj/hűtőfolyadék hőcserélőt közvetlenül az Intarderre szerelik. A nyomástárolóval igyekeznek kiegyenlíteni az olaj felhasználási csúcsokat és egyúttal ezzel rövid reakcióidőt megvalósítani. Fékezéskor az olaj jelentősebb része az Intarderből a hőcserélőbe áramlik és ilyenkor megkerüli a sebességváltót. Amikor az Intardert kikapcsolják, más a sebességváltóból is a hőcserélő felé áramlik az olaj. Ezt az olajszivattyú biztosítja.
Normál fékezés az Intarderrel
Ebben az üzemmódban az elektronika egy arányos működésű elektromágneses szelep segítségével 6 különböző lassítási fokozatot tud megvalósítani. A fékező nyomaték az adott fokozatban állandó értékű. A működést az elektronika felügyeli.
„Bremsomat” üzemmód
Ebben az üzemmódban a gépkocsi sebességét az elektronika állandó értéken tartja. Ezt a fokozat kapcsolóval tudja a gépkocsi vezető beállítani. A sebesség egy előre megadott határértéken belül állandó marad. A hőcserélőt hőmérséklet érzékelővel látják el. Így még mielőtt a hűtőfolyadék túlmelegedne, az elektronika csökkenti a fékező nyomatékot. Az elektronika által beállított legnagyobb fékező nyomaték 420 kW.
Ilyen lassító fékberendezést szerelnek egyebek között a Mercedes Actrosba. Annál a típusnál működését a gépkocsi CAN hálózatán keresztül a Telligent ® fékmenedzsment rendszer irányítja. Előnyös a lassító berendezés kis tömege és a kompakt építési módja. Ez a változat lehetőséget és megfelelő helyet is biztosít a mellékhajtások felszerelésére is.
A számítások szerint ennek a fékező berendezésnek a felszerelési költsége kb. két éven belül megtérül. A mérések azt igazolták, hogy ugyanolyan körülmények között az intarderes gépkocsinál 70%-al kevesebb a súrlódásos fék használata, 36%-al kevesebb a sebességfokozat kapcsolása és 6%-al nagyobb átlagsebesség valósult meg.
Ez az intarder a sebességváltóhoz egy úgynevezett „csapágyharanggal” csatlakozik. A kenéshez szükséges olajat a sebességváltó biztosítja. Ez nem keveredik a más célra szolgáló retarder olajjal. Ennél a konstrukciónál az intardernek a sebességváltó házához pontosan kell illeszkedni. A gyorsító fogaskerék áttétel alkalmazása révén a gépkocsi teljes sebességtartományban, a sebességfokozatok visszakapcsolása közben, hatásosan lassít. A lapátkoszorúk kisebb átmérőjűek, mint a szekunder beépítésű retardereknél. A legnagyobb fékező nyomaték 3500 Nm.
A ventillációs veszteség csökkentése miatt, amikor nem fékez, a forgórészt axiális irányban elmozdítják. Ekkor a lapátkoszorúk között a szokásosnál nagyobb lesz a távolság. Egy előfeszített rugó tartja ebben a helyzetben a forgórészt. Ha fékez az intarder, a munkatérbe áramló olaj a forgórészre nyomatékot fejt ki, és a nagy emelkedésű menet közelíti a forgórészt az állórészhez.
A VR 115 HV típusú intardernél az alkalmazott két munkaközeget, az olajat, és a sűrített levegőt membrán választja el egymástól. Ez gátolja meg fékezés közben a habképződést. Továbbá így kisebb lesz a sűrített levegő felhasználás, és környezetkímélőbb lesz az üzemeltetés. Ennél a típusnál a sűrített levegő nyomása a membránon keresztül kifejtett erő révén nyomja a munkatérbe az olajat.
Ezt az intardert számos érdekes működési megoldással látják el. A következőben ezeket foglaljuk össze.
A fékpedálra szerelt érzékelő jelére bekapcsol a retarder működés. Ezzel párhuzamosan automatikusan bekapcsol a völgymeneti szabályozási program is. Ez az érzékelő egy potenciométer, mely a pedálszelep integrális részét képezi. Az elektronika tápfeszültséggel látja el, melynek hatására a pedál helyzetével arányos analóg feszültség jelet ad. Ez megfelel a vezető által igényelt fékező nyomatéknak. Fékoldáskor a kimeneti feszültség 0,5 V, így az elektronika meg tudja különböztetni a vezeték szakadástól. Teljes fékezéskor pedig a kimeneti jel 4,5 V.
A gázpedálra szerelt érzékelő jelére (PWM jel). A gázpedál lenyomásakor az elektronika ezen jel alapján automatikusan kikapcsolja a retarder működést és a völgymeneti szabályozást is.
A tengelykapcsoló pedálra felszerelt kapcsoló jelet ad az elektronikának, melynek hatására a sebességfokozat visszakapcsolásakor automatikusan növeli a motor fordulatszámát. Ez anélkül történik, hogy a retarder-, vagy a völgymeneti szabályozás kikapcsolna.
A műszerfalon elhelyezett retarder kapcsolónak a kikapcsolt helyzeten kívül öt fokozata van. Ezek 500, 1000, 1500, 2000, 3000 Nm fékező nyomatékoknak felelnek meg. A kapcsoló kimenetén a fokozatoknak megfelelő lépcsőzetes feszültség jel jelenik meg. A legnagyobb fokozatban bekapcsol a kipufogófék is. A kipufogóféket tehát nem a gépkocsivezető, hanem az elektronika kapcsolja.
A retarder működésekor világít a féklámpa. Függetlenül attól, hogy a fékpedállal, a kézi kapcsolóval, vagy automatikusan történt a retarder bekapcsolása, amikor a fékező nyomaték nagyobb 450 Nm –nél bekapcsol a féklámpa.
A műszerfalon elhelyezett ellenőrző lámpa (RET) felirattal. A gyújtás bekapcsolásakor rövid időre felvillan, majd kialszik, ha a rendszer hibamentes. Meghibásodás esetén folyamatosan világít. Ha közben a hiba megszűnik, az ellenőrző lámpa kialszik.
Két hőmérséklet észékelőt szerelnek be a hőcserélő kimeneti csonkjához. A működtető elektronikának adnak jelet és ennek hatására túlmelegedéskor az elektronika kezdeményezheti a fékező nyomaték csökkentését. A retarder által létrehozott hő jól hasznosítható például az autóbusz utasterének, illetve a vezető fülke belső terének fűtésére.
Az EDC (Elektronic Diesel Control) és a retarder együttműködik egymással. Például a fékpedál lenyomásakor automatikusan kikapcsol az EDC sebességszabályozása. A gázpedál lenyomásakor viszont kikapcsolja a retarder működését.
A retarder automatikusan kikapcsol, amikor a kerék megcsúszása miatt beavatkozik a blokkolásgátló (ABS). Ez általában 0,2 másodpercen belül bekövetkezik. Ha befejeződött az ABS működés, a retarder fokozatosan visszakapcsol. Ha az ABS rendszer hibát jelez, kikapcsol a fékpedállal történő retarder működtetés és a sebességszabályozás.
A kipufogófék kikapcsol ha:
A tengelykapcsoló pedál, vagy
a gázpedál működtetésekor.
Amikor a motor fordulatszáma 800 – 900 1/perc érték alá csökken,
Amikor valamelyik kerék megcsúszásakor az ABS működésbe lép.
ABS, illetve EBS meghibásodás esetén.
Arányos működésű szelep szabályozza a fékező nyomatékot a bekapcsolt fokozatnak megfelelően. Az elektronikától kapja a tápfeszültséget. Az áramerősség megfelel az elérni kívánt fékező nyomatéknak. A szelep a sűrített levegő nyomását állítja be, mely a hidraulikus szabályozó tolattyút fogja ennek megfelelően egy rugó ellenében elmozdítani. Ha a gépkocsi gyorsul, növeli az olajnyomást és a mennyiséget. A retarder 20 km/h sebességig tudja hatásosan fékezni a gépkocsit.
A retarder működtetéséhez szükséges szelepeket egy közös egységbe szerelik be. Ez a rendszer hidraulikus vázlatának elkülönülten a bal felső részén ábrázolták. A részegységek:
a hidraulika olaj arányos működésű szelepe,
sűrített levegő elektromágneses szelepe,
olajgyűjtő tér és elektromágneses szelepe.
A Scania haszonjárműveknél a sebességváltó és a retarder olajtere egymástól el van választva.
A motor fordulatszám az elektronikának folyamatosan rendelkezésre álló, fontos információja. Ezzel lesz arányos a pillanatnyilag rendelkezésre álló hűtő teljesítmény. A túlmelegedés elhárítására az elektronika időszakosan csökkentheti a retarder fékező nyomatékát, vagy ki is kapcsolhatja azt.
Gépkocsi sebesség jel folyamatosan érkezik a sebességváltóra szerelt jeladótól.
Fordulatszám jel a generátortól (W+), mely alapján az elektronika a hűtőfolyadék szivattyú fordulatszámát, és a hűtőfolyadék áramlását tudja folyamatosan ellenőrizni, mert mindkét egységet azonos ékszíj hajtja.
Kikapcsolt állapotban a sűrített levegőt (20) és az olajmennyiséget szabályozó arányos működésű elektromágneses szelepek (19) árammentesek. Az olajszivattyú egy bizonyos mennyiségű olajat keringet, mely átáramlik a hőcserélőn is és ellátja a kenés feladatát.
Fékezés közben az arányos működésű elektromágneses szelep (19) a sűrített levegő nyomásának változtatásával beállítja a kívánt nyomatéknak megfelelő olajmennyiséget a szabályozó szelep (10) elmozdításával.
Fékező nyomaték csökkentésekor a 19 –es szelep csökkenti a sűrített levegő nyomását a szabályozó szelepnél, ezért a rugó (24) kicsit lejjebb mozdítja a szabályozó szelepet (10), ezért kevesebb olaj áramlik a munkatérbe. Csökken a nyomaték.
Fékező nyomaték megszűntetése a 19 –es szelep megszűnteti a sűrített levegő nyomását, a szabályozó szelep (10) a rugó (24) segítségével az alsó helyzetbe kerül.
A retarder együttműködése más elektronikus rendszerekkel a CAN hálózaton keresztül történik.
A retarder elektronika és az elektronikus légfék elektronika között az adatátvitel 1999 –óta a CAN hálózaton keresztül történik. A SCANIA „Bremsomat” működésmód is a CAN –en keresztül konfigurálható. Ilyenkor az EBS -nek van prioritása a retarder felett. A fékező nyomaték a fékpedál pillanatnyi helyzetével lesz arányos. Ez az információ is a CAN –en keresztül érkezik.
A retarder a CAN hálózaton keresztül a következő információkat kapja az EBS –től:
a szükséges fékező nyomaték nagysága,
ABS működés,
EBS és ABS hiba információ.
A retarder a CAN hálózaton keresztül a következő információkat küldi az EBS –nek:
a megvalósított fékező nyomaték,
a konfigurált legnagyobb retarder fékező nyomaték.
Az EDC –vel is van folyamatosan CAN kommunikáció. Ennek alapján a hűtőfolyadék aktuális hőmérsékletétől függő hűtőventilátor fokozat aktiválása valósul meg.
A következőkben üres és terhelt gépkocsival végrehatott mérések diagramjai láthatók, melyek egy gyorsítási és egy fékezési szakaszból állnak.
A sebességváltó "DIWA®" elnevezése mozaik szó. A német Differential-Wandler szavak két kezdőbetűjének összeírásából származik. Ez egy olyan hidrodinamikus nyomatékváltó, mely nem vesz részt folyamatosan a nyomatékmódosításban. Az elé és mögé szerelt bolygóműves fokozatok lehetővé teszi a nyomaték elágaztatását.
Az autóbusz indulásakor kedvezően nagy nyomatékmódosítást ad. Nagyobb sebességnél, amikor leromlik a hidrodinamikus nyomatékváltó hatásfoka, a hajtó nyomaték megkerüli ezt az egységet és csak a mechanikus fokozatok vesznek részt a nyomatékmódosításban. A tartós lassító fékezés feladatát a hidrodinamikus nyomatékváltó látja el.
A német szakirodalom "Wandlerbremse"-nek nevezi, az itt alkalmazott retarder működést, mely 4 km/ó sebességig hatásos. A fékpedálra városi és elővárosi buszoknál 3 db kapcsolót szerelnek, melyek három lassító fokozatot kapcsolnak a fékpedál helyzetétől függően. A retarder harmadik fokozata akkor kezd működni, amikor az üzemi fékhez kivezérelt fékező nyomás eléri a 0,5 bar értéket.
A DIWA 5 típusú négy fokozatú automatikus sebességváltót az E300 –as elektronikával látták el, mely a sebességváltó vezérlés új generációját képviseli. Ennél a sebességváltónál alkalmazzák a Voith FMS (Fleet Management Support) rendszert, mely értékes üzemeltetési adatokat szolgáltat.
A jelenleg gyártásban lévő, a DIWA 6 típusváltozat. Az előző generációhoz képest 5% tüzelőanyag megtakarítást tesz lehetővé. Az elektronika által megvalósított automatikus semleges helyzetbe kapcsolás (ANS) révén. Intelligens diagnosztikai rendszerrel is ellátták, mely menet közben is használható.
Ha a gépkocsivezető a fékpedálra lép, vagy a retarder kapcsolót működteti, az elektronika bekapcsolja a sebességváltó hátrameneti fokozatát. Hatására a turbinakereket a kardántengely ellentétesen irányban forgatja, méghozzá az áttétel miatt nagy fordulatszámmal. Emiatt elkezdődik az olaj áramlása a vezetőkeréken keresztül a szivattyúkerék felé és azon lefékeződik az olaj. Ez adja a fékező nyomatékot. Így a hidrodinamikus nyomatékváltóban a gépkocsi mozgási energiája hővé alakul. Ez a hőcserén keresztül átadódik át a motor hűtőrendszerének. Viszonylag kis sebességnél is nagy lassító hatás érhető el a különböző sebességfokozatok kapcsolásával. Nagy sebességnél, a hajtáslánc jelentősen túlterhelődne, de ennek elkerülésére az elektronika sűrített levegő befújással csökkenti az olaj sűrűségét és ezzel korlátozza a fékező nyomatékot. A másik lehetőség az, hogy a hidrodinamikus fokozat előtti áttételt csökkeni, ha az a rész több fokozatú.
A hidrodinamikus primer retarder működési elve megegyezik a szekunder változatéval, de ezt a sebességváltó és a motor közé szerelik be. Így a működési fordulatszáma nagyobb, mint a szekunder változaté, mert a sebességváltó pillanatnyilag bekapcsolt fokozata gyorsítja. Ennek megfelelően a primer retarder tömege és helyigénye is kisebb, mint a szekunder változaté. A lassító nyomatékot a munkatérbe kerülő olaj térfogatán kívül a sebességváltó bekapcsolt fokozata is befolyásolja.
Hátrányos tulajdonságként meg kell említeni, hogy a primer retardernél a sebességfokozat kapcsolása közben a retarder lassító nyomatéka nem érvényesül. A szabadalmaztatott un. ZF rács jó hatásfokot biztosít. A retarder működtetésekor az olajtöltet impulzusa automatikusan a rugó ellenében elfordítja a rácsot és ezzel érik el a fékező nyomatékot.
Az alábbi képen látható ZF - Ecosplit sebességváltóba is primer retardert szerelnek. Itt a hidrodinamikus nyomatékváltó és a bolygóműves fokozatok közé szerelik be. A sebességváltót és a retardert is ugyan az elektronika működteti.
ZF EcoLife városi busz
Bolygóműves automatikus működésű sebességváltóval és primer retarderrel szerelve.
A fékező nyomaték 2 650 Nm.
Herrmann Föttinger professzor által, több mint száz éve kidolgozott hidrodinamikus működési elvnek megfelelően az eddig alkalmazott, álló és forgó lapátkoszorúval ellátott retarderek olajjal működnek. A fékező teljesítmény a töltési fokkal arányos. Ezt az elektronika által működtetett szelep állítja be. Az energia átadáshoz megfelelően méretezett olaj/ hűtőfolyadék hőcsrélő szükség. A közvetlenül hűtőfolyadékkal működő, újabb fejlesztésű lassító fék változatok azért előnyösek, mert szükségtelenné válik a hőcserélő, hiszen az energia átalakításban közvetlenül a belsőégésű motor hűtőfolyadéka vesz részt. Így tömege és helyigénye kisebb és olcsóbb, viszont a motoron lényeges átalakításokat kell végezni. Feleslegessé válik a retarder méretétől függően szükséges 6 l – 12 l olaj is ami nem csak olcsóbbá, hanem környezetkímélőbbé is teszi az üzemeltetést. Először a primer változatot (PWR) és évekkel később (2012) a szekundert (SWR) fejlesztette ki a Voith. A munkaközegre utaló aquatarder elnevezés is használatos.
A hűtőfolyadékkal működő retarder változat előnyei:
A hűtőfolyadéknak nagyobb a sűrűsége, mint az olajé, így a retarderben alkalmazva nagyobb fékező nyomaték valósítható meg vele.
A hűtőfolyadék specifikus hő kapacitása szinte a kétszerese az olajénak.
A viszkozitása pedig kisebb, és csaknem független a hőmérséklettől. Ezért hideg időben is jobb fékhatást képes elérni, mint az olajjal működő retarder.
A hűtőfolyadékkal működő retarder kisebb hőmérsékletkülönbséggel működik. Nagyobb specifikus energia elvezetés valósítható meg vele.
Például 42 kg tömegű retarderrel 520 kW fékező teljesítmény érhető el. Ha ezt még kombinálják a növelt hatású motorfékkel, a fékező teljesítmény már 750 kW. Ennek határát nem a hűtőfolyadékkal működő retarder szabja meg, hanem a belsőégésű motor hűtőrendszerének a teljesítménye. Az Aquatarder legfontosabb előnye, hogy az energia átalakítás folyamatából kimarad a rossz hőátadó képességű olaj, és hogy nem szükséges hőcserélő.
A világon az első, közvetlenül hűtő folyadékkal működő primer retardert a „Pritardert” a Voith vállalat mutatta be. Ezt primer retarderként közvetlenül a motorra szerelik. A munkaközegre utaló elnevezését, az „Aquatardert” is használják. Az első alkalmazója az MAN volt. A német elnevezése alapján (Primär-Wasserretarder) PWR rövidítést is használják. Ez a motor elejére szerelt lassító fék a hűtőfolyadék szivattyú feladatát is ellátja. A nagyobb keringetett folyadék mennyiség miatt nagyobb keresztmetszetű hűtőfolyadék csatornákra van szükség.
Az MAN D 2876 típusú motornál a Pritarder a kipufogófékkel, az EVB (Exhaust Valve Brake) működik együtt.
A hűtőfolyadékkal működő retardernél is egy forgó szivattyúkerék és egy álló lapátozás végzi az energia átalakítást fékezés közben. A szivattyúkerék fordulatszáma arányos a motor fordulatszámával, vagyis a gépkocsi sebességével. Ez gyorsítja fel a hűtőfolyadék munkaközeget. Az álló, a házhoz rögzített lapátkoszorú irányváltozásra és lassulásra kényszeríti a folyadékrészecskéket. Ez hő képződéssel jár.
A haszonjárművek menetbiztonságának további növelése érdekében az újabb fejlesztések révén a hűtőfolyadékkal működő retardernek elkészült a szekunder beépítésű változata is. Jelenleg a világon még ez az első ilyen működésű retarder, melyet a Voith mutatott be 2012 szeptemberében, az IAA –n Hannoverben. Az olajjal működő változathoz képest a helyigénye 50%-al kisebb és 35 kg –al könnyebb.
A fékezések 90% -a ezzel hajtható végre az üzemi fék helyett.
A Daimler AG és a Voith együttműködésében fejlesztették ki. A német Sekundär-Wasserretarder elnevezés alapján használatos az SWR rövidítés is. Az energia átalakításhoz és az elvezetéséhez is csak a hűtőfolyadékot veszi igénybe. Az új egység könnyebb és kisebb helyigényű elődeinél. Elsőként az új Actros -ba és az Antos –ba szerelte be a Mercedes-Benz.
Hasonlóan az off line retarder változatokhoz, ezt is ellátták egy gyorsító fogaskerekes fokozattal, így a lapátozással ellátott szivattyúkerék a kardántengely kétszeresével forog. Így a munkaközeg áramlási sebessége eléri a 100 m/s sebességet. A kavitáció kialakulása a megfelelő nyomással, az alkalmazott anyagok megválasztásával és az áramlás helyes kialakításával válik elkerülhetővé. Ezzel a retarder a belsőégésű motor hűtő rendszerének integrális részévé vált. Jelentős módosításokra volt szükség. A retarder belsejében a forgó lapátkoszorúnál egy új fejlesztésű speciális tömítést alakítottak ki. Azért volt rá szükség, mert amikor nem fékez, a munkatér nincs feltöltve folyadékkal. A bekapcsoláskor a közelében kialakított kiegyenlítő tartályból kap egy bizonyos hűtőfolyadék mennyiséget. Kikapcsolásakor pedig oda visszaáramlik.
A retarder fékező nyomatéka a hűtőfolyadék mennyiségével szabályozható. Ehhez egy tolattyút építenek be, melyet sűrített levegővel működtetett dugattyú állít be a pillanatnyi lassítási igénynek megfelelően. Az elmozdítása egy rugó ellenében történik.
Amikor nincs szükség fékező nyomatékra a szabályozó tolattyút egy előfeszített rugó tartja zárva, így a hűtőfolyadék áramlása kikerüli a retardert, és egy megkerülő csatornán áramlik át. A lapátkoszorúkat amikor nincs fékezés a veszteség csökkentése miatt egymástól eltávolítják. Ehhez egy rugót szerelnek be, amely tengely irányban elmozdítja a szivattyúkereket. Fékezéskor a munkatérbe áramló folyadék tehetetlenségi nyomatéka a lapátkoszorút egy nagy emelkedésű csavarmenet segítségével vissza mozdítja közvetlenül az álló lapátkoszorú mellé. A szabályozó tolattyú nyitásával arányosan növelhető a fékező nyomaték.
Működés kis fékezőnyomaték igénynél
Amikor a gépkocsiba szerelt tempomat kezdeményezi a retarder működését viszonylag kis fékező nyomatékot állít be. Ekkor a folyadék jelentősebb része a megkerülő csatornán áramlik keresztül és csak egy kis része kerül a retarderbe. Ezzel a szabályozási móddal a különböző üzemállapotokban nem alakul ki jelentősebb nyomáseltérés a rendszerben.
Nagy fékező nyomaték igény
Amikor nagy a fékező nyomaték igény, a nagyobb sűrített levegő nyomás teljesen kinyitja a szabályozó tolattyút, ennek megfelelően nagyobb hűtőfolyadék mennyiség áramlik a retarderbe. A szivattyúkerék ilyenkor egy második, párhuzamosan bekötött hűtőfolyadék szivattyúként működik. A lassításkor keletkező nagyobb hőmennyiséget a megnövelt áramlás révén így sikeresen átadja a környezetnek. Amikor nincs szükség fékező nyomatékra, a motorra szerelt hűtőfolyadék szivattyú kinyomja a retarderből a munkaközeget. Ez a retarder változat a motorra szerelt hűtőfolyadék szivattyúval nem sorba, hanem párhuzamosan van bekötve, ezért nem növeli a hűtőrendszer áramlási ellenállását. A csupán 42 kg tömegű szerkezettel 520 kW fékező teljesítmény érhető el. A növelt hatású motorfékkel kombinálva ez tovább növelhető 750 kW –ra.
Elektronikus szabályozás
A retarder szabályozását a „Retarder-Control Modul (RCM) végzi, mely a gépkocsi CAN hálózatán keresztül kapcsolatban áll az elektronikus fékmenedzsment rendszerrel és ezen keresztül a gépkocsi többi elektronikus rendszerével is. Saját elektronikája minden üzemállapotban folyamatosan ellenőrzi a működést hőmérséklet-, és nyomás érzékelők segítségével. Megóvja a hajtáslánc elemeit a különböző túlterhelésektől. A retardert is a gépkocsi öndiagnosztikai rendszerének részét képezi. A megfelelő program és laptop segítségével lehetővé válik a retarder kódolása és a diagnosztikája is. A nagy vezetési komfortot biztosító automatikus működésen kívül a gépkocsivezető a műszerfalon elhelyezett karral is működtetheti a retardert, de lehetőség van a fékpedállal történő működtetésre is. A retarder hatásának köszönhetően völgymenetben is állandó marad a gépkocsi sebessége.
A felhasználó szempontjából fontos a gépkocsi sebességétől függően, a különböző retarderek nyomatékának összehasonlítása. Ez alapján állapítható meg, hogy melyiket hol célszerű alkalmazni.
A városi autóbuszok átlagos sebessége általában 25 - 30 km/h közötti. Az alábbi diagramból kitűnik, hogy ebben a sebességtartományban a primer beépítésű retarderek adnak kedvezően nagy nyomatékot. Így tehát ezeket célszerű beépíteni a városi autóbuszokba.
Nagyobb sebességnél viszont a szekunder retardereknek kedvezőbb a nyomatéka. Ezért a turista autóbuszokba és a kamionokba ezt a változatot alkalmazzák.
Ezt a tartós lassító fékberendezést a legegyszerűbb utólag felszerelni a haszonjárművekre, mert csupán az elektromos bekötésről kell gondoskodni. Működése nem igényel hűtő folyadékot, mert léghűtéses. Gyakran közvetlenül a sebességváltóra szerelik, de találkozni lehet a kardántengely két része közé beépített, úgynevezett szabad beépítéssel is. Ritkábban a hátsó futóműre is szerelik.
Ez a leggyakrabban alkalmazott változat. Az álló rész keretére szerelik fel a 8 db. elektromágneses tekercset. Ezek közül a két egymással szemben lévő tartozik azonos retarder fokozathoz, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a relé fogja be- és kikapcsolni. A négy lassító fokozathoz pedig összesen négy relé tartozik. A tekercsek elektromos bekötése olyan, hogy az egymás mellettiek ellentétes mágneses polaritásúak legyenek. Így a kerület mentén egymást váltják az É-i és a D-i pólusok.
A tekercsek előtt és mögött egy-egy belső hűtő lapátozású, lágyvasból készült öntött tárcsát forgat a kardántengely. Ezek a forgó tárcsák metszik az elektromágnesek erővonalait, ezért bennük áram indukálódik, ami a forgórészben rövidre záródik. Ezt nevezzük örvényáramnak, ami a retarder nevét is adja. Az örvényáram mágneses erőtere és az elektromágneseké egymással kölcsönhatásba kerül. Ez hozza létre a fékező nyomatékot. Az örvényáramú retardernél a fordulatszám csökkenésével arányosan egyre kisebb lesz a fékező nyomaték. Ennek ellenére a gépkocsi elektromos hálózatát ugyan akkora árammal terheli. Ezért kis sebességnél célszerű lekapcsolni. Ezt a menetírótól érkező úgynevezett „kis sebességi jel” segítségével végzi a retarder elektronika. A lekapcsolás a relék segítségével fog megtörténni. A retarder fékező nyomatéka egyenesen arányos a gerjesztő árammal és fordítottan arányos az álló és forgó rész közötti légréssel.
Az örvényáramú retarder forgó részei jelentősen felmelegszenek. A hozzá csatlakozó kardántengely zsír kenésű tűgörgős csapágyainál figyelembe kell venni, hogy a szokásosnál nagyobb lesz az üzemi hőmérséklete. Ennek megfelelő csapágyakat és kenőzsírt kell alkalmazni.
A szabad beépítésű változatnál az alvázhoz gumibakokkal rögzítik a retarder álló részének keretét. Ezért különös gonddal kell ellenőrizni a test csatlakozás megfelelő érintkezését.
Főbb jellemzők:
relatíve egyszerű beszerelés, ezért utólagosan is beépíthető,
viszonylag nagy fajlagos tömeg.
a melegedéssel és a fordulatszám csökkenéssel arányosan csökkenő fékező nyomaték.
amikor nem fékez akkor is kell számolni egy ventillációs veszteséggel.
kis fordulatszámon nagyobb a fékező hatása, mint a hidrodinamikus retardernek.
A nagy hőterhelés károsító hatása kiküszöbölhető egy bimetal kapcsolóval, mely 250˚C állórész hőmérsékletnél lekapcsolja a gerjesztő áramot.
Retarderes gépkocsik görgős padi fék vizsgálata:
A görgős padi fék vizsgálatnál a hatósági előírás szerint a retardert ki kell kapcsolni. Ezért a nyomáskapcsolókkal is működő változatnál egy kapcsolóval meg kell szakítani ilyenkor az áramkört. Erre látunk példát az előző ábrán.
Az ABS és a retarder együttműködése:
Az örvényáramú változatnál is az ABS le tudja kapcsolni a retardert, amikor csúszós úton üres járműnél a fékező hatása nagy kerékcsúszást eredményez. Ezt az állapotot az ABS elektronika veszi észre és a retardert a relék segítségével kikapcsolja. Ha már nem csúszik a kerék a visszakapcsolás fokozatonként némi késleltetéssel történik a relékkel. Ha működik a retarder világít a féklámpa.
Üres járműnél a légrugó nyomás érzékelő jelére, vagy laprugós járműnél egy lassuláskapcsoló jelére az elektronika letilthatja az utolsó két fokozatot, hogy a hátsó kerekek ne legyenek túlfékezettek.
Az örvényáramú retarder vizsgálata:
Ha nem adja le az elvárható fékező teljesítményt az egyes tekercsek áramfelvételét célszerű megmérni. Ez elvégezhető árammérő fogóval, vagy egy ismert értékű előtét ellenálláson a feszültségesés mérésével. Az egyszerű ellenállás mérések nem mindig vezetnek eredményre, mert a bizonytalan csatlakozások csak üzemszerű áram esetén tárhatók fel.
Hátsó futóműre szerelt örvényáramú retarder
A sebességváltóra szerelt és a „szabad beépítésű” megoldáson kívül az örvényáramú retardert szerelhetik a hátsó futóműre is. Ezt ritkábban alkalmazzák, mert növeli a rugózatlan tömeget. Ennek ellenére a következő kép egy ilyen beépítést ábrázol.
A legkisebb örvényáramú retarder
Az alábbi képen a legkisebb Telma gyártmányú örvényáramú retarder látható, melyet egyebek között a VW Crafterbe szerelnek be (gyári kódja: 1 H 5). Hatósági jóváhagyása 2006 –ban történt.
Japánban már rég óta sikeresen használják a haszonjárművek állandó mágnesekkel történő lassítását. A kompakt, csupán 43 Kilogramm tömegű állandó mágnessel működő retardernek már több mint 120 ezer példánya működik turista buszokban és 7 – 16 t közötti teherautókban, elsősorban Japánban. Évente 13 000 darabot gyártanak belőle a szigetországban.
A Voith Turbo együttműködve a japán retarder gyártóval, az SMI -vel (Sumitomo Metal Industries) kifejlesztette a Voith Magnetarder-t. A 2008 januárjában megalapított közös vállalat, a Voith Turbo Produktgruppe Retarder, a Japánon kívüli piacot látja el ezzel a termékkel. Ez a szerkezet a világ legerősebb állandó mágnesekkel működő tartós lassító fék. Elsősorban a 7 - 16 t közötti teherautókhoz és autóbuszokhoz ajánlják. A fékezéshez a forgó részben indukált örvényáram fékező nyomatékát használja. A működéshez szükséges energiát a beépített állandó mágnesek adják. Ezeket az állórészbe egymás mellé szerelik be úgy, hogy a szomszédok mágneses pólusai ellentétesek legyenek.
Kikapcsolt állapotban, amikor nem fékeznek, a mágnesek erővonalai a körülötte gyűrűként kialakított pólusvason keresztül záródnak.
Fékezéskor a pólusvassal ellátott gyűrűt elfordítják az állórészhez képest, így azok pontosan az állandó mágnesek fölé kerülnek, és a forgórész felé vezetik a mágneses erővonalakat. Azok erőtere így a forgórészen keresztül záródik. Az erővonalak metszése a forgórészben örvényáramot indukál. Ennek visszahatása hozza létre a fékező nyomatékot.
A működtetés:
Ehhez a pólusvas gyűrűt kell elfordítani, amely különböző módon történhet:
mechanikus működtetés lehetséges például egy pedállal,
sűrített levegővel egy munkahengerrel és elektromágneses szelepekkel fordítható el.
A forgórészben indukált örvényáram melegíti azt, melyet a külső bordázattal keltett levegő áramlás ad át a környezetnek.
Ennek a retarder változatnak az előnye az, hogy használatakor nem terheli árammal a gépkocsi elektromos hálózatát és akkumulátorát. Lassítás közben az üzemi fék nem melegszik és nem kopik. A fékbetétek pora nem szennyezi a környezetet. Mivel azonban a fékező nyomatékot az állandó mágnesek erőssége korlátozza, jelenleg csak kisebb tömegű haszonjárműveknél használható eredménnyel ez a típusváltozat.
A gépkocsi gyártójának igénye szerint a Voith Magnetarder felszerelhető közvetlenül a sebességváltóra, vagy a kardántengelyre is, mint ahogy a mellékelt képeken látható.
Ennek az előnye az, hogy a gépkocsi mozgási energiáját a lassító berendezés nem hővé alakítja át, amit aztán átad a környezetnek, hanem tárolja az energiát valamilyen formában, amely azután a gépkocsi következő gyorsításához ismét felhasználható.
Az energia tárolásának több lehetősége is van:
Mechanikus energia tárolás:
a mozgási energia tárolása lendítő kerék segítségével.
Hidraulikus energia tárolás:
Hidraulika szivattyú hajtására használják a gépkocsi mozgási energiáját. Az olajnyomás tárolható, majd hidro-motor gyorsítja a gépkocsit.
Elektromos energiává alakítás:
A mozgási energia generátorral elektromos árammá alakítható, majd akkumulátor telepben tárolható.
2012 szeptemberében a Rexroth vállalat, a Bosch csoport tagja, mutatott be haszonjárművekhez kifejlesztett hidraulikus nyomástárolóval működő hidrosztatikus regeneratív fékrendszert. Német elnevezése alapján HRB –nek (Hidrostatisch Regeneratives Bremssystem) –nek nevezik.
Ugyanez a vállalat kerékagyba szerelt hidro-motort is bemutatott, mint kiegészítő hajtást. A két rendszer kombinálása révén megvalósítható az energia visszatáplálásos fékezés.
A gépkocsi mozgási energiája a hajtáslánc elemeit felhasználva egy hidraulika szivattyút hajt meg, mely az olajat nyomástárolóba továbbítja. Ezt aztán a kerékagyba beszerelt radiális dugattyúkkal ellátott hidromotorok tudnak hasznosítani a gépkocsi következő elindulásakor, illetve felgyorsításakor. A rendszer működtetését erre a célra kifejlesztett elektronika végzi, mely a hidraulikus vezérlést működteti. Az energia újra hasznosításához jól alkalmazhatók azok a hidrosztatikus hajtások, melyeket több kiállító is bemutatott. Ilyet lehet beszerelni például a kormányzott első futóművek kerékagyába. Pótkocsikra felszelve pedig azok telephelyen belüli mozgatását teszi lehetővé vontató jármű nélkül.
A Rexroth vállalat a kummunális járművekhez kínál olyan automatikusan bekapcsolódó összkerékhajtést, amelyet hidrosztatikus hajtással valósítanak meg. Ezt a rendszert High Efficiency Traction Control –nak neveztek el, melyet HET –ként rövidítenek. Ez a Rexroth MRC radiáldugattyús motor kerékagyba szerelésével valósul meg. A hajtott kerekek csúszásakor automatikusan kapcsolódik be. Ez a megoldás lényegesen könnyebb és olcsóbb, mint amikor a feladat ellátásra összkerék hajtású gépkocsit használnának. A hidrosztatikus működésű kerékagy motor 50 kW teljesítmély leadására képes és 6000 Nm a forgató nyomatéka.
A hibrid hajtás a személygépkocsik után hamarosan a haszonjárműveknél is megjelent. Különösen előnyös ez a belvárosban áruterítési feladatot végző gépkocsiknál, ahol így a kipufogógázzal nem szennyezi a környezete. A hibrid autóknál a fék elektronika, amikor csak lehetséges és nincs szükség pánik szerű fékezésre az energia visszatáplálásos fékezést működteti. Ilyenkor az elektromos hajtó motor generátorként üzemel, mely természetesen csak a hajtott kerekek fékezésére képes. Az így létrehozott, rendszerint három fázisú nagy feszültségű (300 V) váltakozó áramot a konverter alakítja egyenárammá és transzformálja. Ezt az akkumulátor telep töltésére lehet használni. Gyakran kondenzátorból összeállított telepet is beépítenek, melyek töltőáram csúcsokat hivatott kissé kisimítani. A regeneratív fékezés akkor valósul meg, amikor a fékpedált a gépkocsivezető nem hirtelen nyomja le. Az akkumulátor töltésére csak egy meghatározott energia fordítható. Amikor ennél nagyobb elektromos energia keletkezik a gépkocsi lassításakor, akkor szükségessé válik a súrlódásos fék működtetése. A két fékrendszer működését az elektronika hangolja össze. Ha a regeneratív fékezés meghibásodik, csak a súrlódásos fék lassítja a gépkocsit.
Haszonjárművek hibrid hajtása, mint tartós lassító fékezés
Miután a párhuzamos hibrid hajtásokat a személygépkocsiknál és a kis haszonjárműveknél is sikeresen alkalmazzák, jelenleg a hibrid hajtást már a közepesen nehéz és a nehéz haszonjárművek egészen 40 t –ig sem nélkülözik. 20% körüli tüzelőanyag megtakarítás és jelentős széndioxid kibocsátás csökkenés érhető el vele. A villanymotorral történő elindulás nagy nyomatékkal történik. A közlekedés pedig környezetkímélő és csendes. A Bosch fejlesztésű párhuzamos hibrid hajtásnál a villanymotort a tengelykapcsoló és a sebességváltó közé szerelik a hajtásláncba. Fékezéskor és lejtmenetben de gyakori indulást és megállást követelő városi forgalomban különösen előnyös, hogy a 120 kW teljesítményű villanymotor generátorként tud működni és az általa létrehozott elektromos energia a nagy feszültségű telepben tárolható. A villanymotor táplálásához invertert kell beszerelni, amely az akkumulátor telep egyenáramát három fázisú váltakozó árammá alakítja.
A Voith emisszió mentes, moduláris hajtási koncepciója, az ElvoDrive egy soros hibrid hajtás. Azt a lehetőséget biztosítja, hogy a belsőégésű motor a legkedvezőbb működésének megfelelő fordulatszámon forgassa a generátort. Az autóbusz hajtása környezetkímélő módon, az eddigieknél mérsékeltebb zajszinten villanymotorral történik. Működtethető a belvárosban akkumulátortelepről, vagy tüzelőanyag celláról közvetlenül elektromos hajtással is. Egyébként pedig a belvároson kívüli részeken dízel-elektromos üzemű ez az autóbusz. Ez a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy fékezéskor a gépkocsi mozgási energiáját elektromos árammá lehessen alakítani és az akkumulátor telepben tárolható legyen. Az ismételt elinduláskor pedig hasznosítható.
A ZF világújdonsága volt 2012 –ben a moduláris felépítésű TraXon hajtómű rendszere, amellyel öt egymáshoz csatlakoztatható egységből állítható össze a nehéz haszonjárművek hajtáslánca. A rendszer legfontosabb eleme az automatikus sebességváltó, melyhez egy és kéttárcsás, vagy akár kettős tengelykapcsoló, illetve hidrodinamikus nyomatékváltó is csatlakoztatható. De ezek között megtalálható a hibrid hajtású változat is. Különösen az teszi gazdaságossá az áruszállítást, hogy ezzel a rendszerrel fékezéskor az energia visszanyerhető. A villanymotor 120 kW teljesítményű a nyomatéka 1000 Nm. Fékezéskor a motor generátoros üzemmódba kapcsol át. Különösen előnyös ez a városi forgalom start-stop üzemmódjában.