7. fejezet - Gépjárművek világító berendezéseire vonatkozó fontosabb jogszabályok és előírások

Tartalom
7.1. A gépjármű fényforrások és világító berendezések szabványos jelölései

A fényszórók és a hozzájuk tartozó fényforrások biztonságtechnikailag releváns gépjárműtartozéknak tekintendők, vagyis a gépjármű forgalomba állása előtt hivatalos jóváhagyást igényelnek, és az eredeti konstrukció szabályoknak ellentmondó átalakítása vagy manipulálása nem megengedett.

Minden fényszóró azzal a fényforrással (halogén, xenon vagy LED) együtt kapja meg a típusvizsgát, amellyel üzemeltetni kell. Ha a fényforrást egy nem típusellenőrzött, a fényszóró engedélyében nem szereplő fényforrásra cserélik, akkor az engedély, és ezzel a jármű forgalmi engedélye is érvénytelenné válik.

A törvények hatálya többek között kitér a jármű világítás funkcióinak típusára, a lámpatestek beépítési helyére, szabályozzák azok felépítését, az alkalmazható fényforrásait, színét és fénytechnikai jellemzőit.

Európában az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe), magyarul ENSZ-EGB (Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága) által megalkotott ECE szabályozásai és az azokon alapuló nemzeti előírások tartalmazzák a gépjárművek világító és fényjelző berendezéseit érintő kötelező előírásokat – „Egyezmény a közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről”. Léteznek emellett az EEC (European Economic Community) magyarul EGK (Európai Gazdasági Közösség) által kiadott rendeletek is.

Az gépjárművek világító és jelző berendezéseinek, és az azokban használt fényforrások törvényi szabályzásával az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretén belül működő, gépjármű előírásokat összehangoló WP 29 jelű Világfórum (World Forum for Harmonisation of Vehicle Regulations - Gépjármű előírásokat összehangoló Világfórum) foglalkozik [13.] .

1958-ban az NSZK javaslatára az ENSZ EGB védnöksége alatt létrehoztak egy, a gépjárművekre és az azokra szerelhető alkatrészekre vonatkozó jóváhagyásokról és a jóváhagyások kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. Ez 1958. március 20- i Genfi Egyezmény néven vált ismertté, és 1959-ben lépett hatályba [13.] .

Az Egyesült Államok nem írta alá az 1958-as Genfi Egyezményt, ezért ott az ECE-től eltérő FMVSS (Federal Motor Vehicle Safety Standards) szabályozás van érvényben. Az Egyesült Államok területén forgalomba állt gépjárművek világító és jelzőberendezések követelményeit a Federal Motor Vehicle Safety Standard 108 tartalmazza. Léteznek továbbá SAE (Society of Automotive Engineers) előírások is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai direktíváknak megfelelő világító és jelzőlámpákkal felszerelt gépjárművek nem felelnek meg az ottani előírásoknak, vagyis exportálás előtt azokat át kell alakítani (7.1. ábra). A jegyzet ezzel kapcsolatban számos példát ismertetett a „Fényszórók fejlődésének történelme” szakaszban.

Gépjárműlámpák irányszögeire vonatkozó ECE és FMVSS előírások
7.1. ábra - Gépjárműlámpák irányszögeire vonatkozó ECE és FMVSS előírások


A vonatkozó magyar és Európai Uniós jogszabályok rendkívül hasonlóak. Ennek oka legfőképpen az, hogy a magyar szabályozás az európai uniós rendeletekre, egyezményekre épül, és kevés változtatást tartalmaz.

Magyarországon a beszereléssel és használattal kapcsolatos nemzeti szabályozást egyrészt az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttesrendelete a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) tartalmazza, amely a genfi ECE-R48-01 és a brüsszeli EEC 76/756 Európai Uniós normatívákon alapul.

A másik hatályos szabályozás a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a Magyarország területén közlekedő járművekre terjed ki. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Magyarországon elfogadott ENSZ-EGB (ECE) előírásokat. Jelenleg 126 érvényben lévő előírás létezik, ebből a melléklet 111-et tartalmaz, amelyekből a gépjárművek világítóberendezésekre vonatkozó rendeletek az alábbiak [27.] (Táblázat 7.1):

7.1. táblázat - A gépjárművek világítóberendezésekre vonatkozó, Magyarországon elfogadott ENSZ-EGB (ECE) előírások

1.

ECE-R1 – angol

(vagy: ENSZ-EGB 1.

számú előírás - magyar)

R2 és/vagy HS1 izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók

2.

ECE-R2

Aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók izzólámpái

3.

ECE-R3

Fényvisszaverők

4.

ECE-R4

Hátsó rendszámtábla-világítás

5.

ECE-R5

Európai aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) fényszórók

6.

ECE-R6

Irányjelző lámpák

7.

ECE-R7

Helyzetjelző lámpák, méretjelző lámpák és féklámpák (kivéve motorkerékpárok)

8.

ECE-R8

H1, H2, H3, HB3, HB4 és/vagy H7 halogén izzólámpákkal ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók

19.

ECE-R19

Ködfényszórók

20.

ECE-R20

H4 halogén izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók

23.

ECE-R23

Hátrameneti fényszórók

31.

ECE-R31

Aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) halogén fényszórók

37.

ECE-R37

Jóváhagyott lámpákban alkalmazott izzólámpák

38.

ECE-R38

Hátsó ködlámpák

48.

ECE-R48

Gépjárművek világító és fényjelző berendezéseinek beépítése (kivéve a motorkerékpárokat)

65.

ECE-R65

Gépjárművek megkülönböztető és figyelmeztető lámpái

77.

ECE-R77

Gépjárművek várakozást jelző lámpái

87.

ECE-R87

Nappali menetjelzők

98.

ECE-R98

Gázkisülésű izzólámpás fényszórók

99.

ECE-R99

Gázkisülésű izzólámpa


A KRESZ 44. §-a a forgalomban részt vevő járművek kivilágításával, míg a 45. § az álló járművek kivilágításával foglalkozik. Ezek a KöHÉM rendelettől és az abban elfogadott ENSZ-EGB előírásoktól eltérően nem műszaki követelményeket, hanem a használatra vonatkozó szabályozásokat tartalmaznak.

A gépjárművekben alkalmazott fényszórók a táblázat alapján meg kell, hogy feleljenek a vonatkozó ECE-R37 (izzólámpákkal felszerelt fényszórók), ill. ECE-R99 (gázkisüléses fényforrásokkal felszerelt fényszórók) szabványok előírásainak.

További releváns előírások listája (Táblázat 7.2):

7.2. táblázat - A gépjárművek világítóberendezésekre vonatkozó további releváns előírások

ECE-R119

Kanyarlámpák

ECE-R112

Aszimmetrikus tompított világítással szerelt fényszórók

ECE-R113

Szimmetrikus tompított világítással szerelt fényszórók

76/761/EEC

Távolsági és tompított fényszórók és a hozzájuk alkalmazott izzók

76/759/EEC

Első, hátsó és oldalsó irányjelzők

76/758/EEC

Szélességjelző és zárófények elöl és hátul

77/540/EEC

Helyzetjelző lámpák elől és hátul

76/758/EEC

Féklámpák

77/539/EEC

Hátrameneti lámpák


A különböző lámpákra és fényforrásokra vonatkozó 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletek vonatkozó követelményekeinek jegyzékét az alábbi táblázat foglalja össze (Táblázat 7.3):

7.3. táblázat - 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletek vonatkozó követelményekei

A. Függelék A/22. számú melléklet

A gépkocsik és a pótkocsik helyzetjelző lámpáira, féklámpáira, nappali menetjelző lámpáira és méretjelző lámpáira vonatkozó követelmények

A. Függelék A/23. számú melléklet

A gépkocsik és a pótkocsik irányjelző lámpáira vonatkozó követelmények

A. Függelék A/25. számú melléklet

A fényszóróra és az alkalmazott izzóra vonatkozó követelmények.

A. Függelék A/26. számú melléklet

A ködfényszórókra vonatkozó követelmények

A. Függelék A/28. számú melléklet

A gépkocsik és a pótkocsik hátsó helyzetjelző ködlámpáira vonatkozó követelmények

A. Függelék A/29. számú melléklet

A hátrameneti lámpára vonatkozó követelmények

A. Függelék A/30. számú melléklet

A várakozást jelző lámpára vonatkozó követelmények


A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet részletesen szabályozza a világító és fényjelző berendezésekkel kapcsolatos műszaki feltételeket, így a távolsági-, tompított- és ködfényszórókra vonatkozó előírásokat is.

 „A gépjárművön, csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged. A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen. A vízszintestől, illetőleg a párhuzamostól megengedett legnagyobb szögeltérés 3°”.

A fentieken kívül a rendeletben részletes műszaki feltételek találhatóak a többek között a nappali menetjelző lámpákra, az első és hátsó helyzetjelzőkre, valamint a hátramenetet, fékezést és irányváltást jelző, a kanyarodást segítő, a várakozást jelző lámpákra, és a ködlámpákra egyaránt.

A távolsági és tompított fényszórók és helyzetjelző lámpák felszerelése minden gépjármű esetén kötelező, ellenben a ködfényszóró felszerelésével, melyet a rendelet nem ír elő kötelezően. A hátrameneti sebességfokozattal ellátott gépjárművek esetén hátrameneti lámpa felszerelése kapcsán úgy fogalmaz, hogy felszerelésük megengedett. A távolsági és tompított fényszórók esetén további előírás, hogy kizárólag jóváhagyási jellel ellátott fényszórót szabad felszerelni (tompított fényszóró esetében a közlekedési hatóság egyedi esetekben ez alól felmentést adhat).

Az előírások megkövetelik, hogy a fényforrások szükség szerint cserélhetők legyenek, azonban eltérő – az adott alkalmazás szempontjából helytelen – típusú fényforrásokkal ne legyenek felcserélhetők.

7.1. A gépjármű fényforrások és világító berendezések szabványos jelölései

Az 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/25. számú melléklete szabályozza, hogy a gyártóknak egy adott fényforráson vagy fényszórón milyen kötelező jellegű jelöléseket kell feltüntetni, illetve milyen feliratokkal kell azokat egységesen ellátni. A fényszóróra és az alkalmazott izzókra vonatkozó követelményeket 2012. november 1-jétől a 407/2011/EU bizottsági rendelet határozza meg.

Ez azért is fontos, hogy kivédhető legyen a helytelen alkatrészek alkalmazásából adódó rendellenes működés, illetve az esetleges veszélyhelyzet.

A fényforrások jelöléseire vonatkozó előírások a következőek:

A termékeken az alábbi feliratokat és jelöléseket kell elhelyezni:

Megjegyzés: Amennyiben a fényforrás felületén nincs elegendő hely a jelölések elhelyezésére, úgy csak a *-gal jelölt adatokat kötelező feltüntetni. Fényforrások esetén a jelöléseket az aljzaton kell feltüntetni, de csak abban az esetben, ha a világítási jellemzőket nem befolyásolja hátrányosan. A jelöléseket jól olvasható és tartós módon kell elhelyezni.

  • A fényforrás gyártó* nevét, és/vagy azonosítóját, az ország kódját (Magyarország: H)

  • A névleges teljesítmény* értékét (nem kell megadni, amennyiben a nemzetközi megnevezés részét képezi)

  • Izzólámpák esetén a névleges feszültségség értékét (a 37. számú EGB-szabályozás szerint): 6 ill. 6V, 12 ill. 12 V, vagy 24 ill. 24 V

  • Az adott fényforrás kategória nemzetközi megnevezését

  • EK (vagy EC – Európai Közösség) alkatrésztípus jóváhagyási jelét: Európai Uniós vizsgálaton átesett, jóváhagyott típus jelölése, amely egy téglalappal határolt „e” betű, amelyet a típusjóváhagyást kiadó ország száma vagy betűjele követ. A jelölés szabványos rajzjele:

    EK alkatrésztípus jóváhagyási jel
    7.2. ábra - EK alkatrésztípus jóváhagyási jel


    A különböző országok azonosítói:

    1 – Németország

    2 – Franciaország

    3 – Olaszország

    5 – Svédország

    7 – Magyarország

    8 – Cseh Köztársaság

    11 – Egyesült Királyság

    20 – Lengyelország

  • ECE (Economic Commission for Europe) jelölést: körrel határolt „E”-betű valamint egy szám, amely azt definiálja, hogy a fényforrást melyik országban tanúsították. A jelölés szabványos rajzjele:

    ECE tanúsítási jel
    7.3. ábra - ECE tanúsítási jel


    A különböző országok azonosítói az EK jóváhagyási jelnél ismertetettel megegyezőek (például E1 – Németország).

    Az engedélyező hatóság által kiadott engedély jel: 37 R (E+ország azonosító) + öt vagy háromjegyű szám illetve alfanumerikus karakter

  • „DOT” (Department Of Transportation) jelölést – ha a termék az amerikai előírások alapján is jóváhagyott

  • „U” jelölést (EGB előírás) – ha a fényforrás csökkentett UV emissziójú és műanyag burás lámpatestekben alkalmazandó

Fénys zórók esetén fel kell tüntetni:

  • a lencsén a gyártó márkanevét, ill. jelét

  • a mindkét oldali közlekedésre kialakított fényszórókon az „R/D” jelzést a jobboldali és az „L/G” jelzést a baloldali közlekedéshez tartozó álláshoz

  • EK-alkatrész típus-jóváhagyási jelet – amennyiben a fényszóró a melléklet szerint jóváhagyott típusnak megfelel

A különböző lámpatestek által kötelezően biztosítandó távolságok és megvilágítás értékek a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján:

  • Távolsági fényszóró sötétben és tiszta időben legalább 100 méter távolságot kell, hogy megvilágítson. Ebben a távolságban a megvilágítás a távolsági fényszóró középpontjának magasságában 1 luxnál kevesebb nem lehet

  • Tompított fényszórónál ugyanilyen feltételek mellett a minimális távolság 40 méter. A fényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban a megvilágítás aszimmetrikus tompított fényszóró esetén 0,7 luxnál, szimmetrikus tompított fényszórónál, 1 luxnál több nem lehet

  • Ködfényszóró esetében a középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet

  • Hátrameneti lámpánál a megvilágítás 10 méter távolságban az úttest szintjétől számított 0,90 méter magasság fölött 3 luxnál több nem lehet

  • A helyzetjelző lámpának sötétben és tiszta időben 300 méter távolságról észrevehetőnek kell lennie

  • Féklámpának nappal, ráeső napfényben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. A féklámpa fényerejének jól érzékelhetően nagyobbnak kell lennie a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél

  • Az irányjelzőnek ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. Az első irányjelző lámpa fényének felkapcsolt tompított fény mellett legalább 75 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie

A különböző lámpatestek megengedett színei a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján:

  • Távolsági, tompított és ködfényszóró: színtelen (fehér) vagy szelektív-sárga (köznyelvben ismert nevén kadmiumsárga)

  • Az első helyzetjelző lámpa: színtelen (fehér), vagy kadmiumsárga

  • A hátsó helyzetjelző és féklámpa: piros

  • A hátrameneti lámpa: színtelen (fehér)

  • Beltéri világítás: színtelen (fehér), vagy kadmiumsárga

  • Oldal irányjelző: borostyánsárga