1. fejezet - Közúti járművek általános szerkezeti felépítése, a különböző rendszerek jármű specifikus ismertetése
1.1. A közúti jármű definíciója, fajtái
A közúton közlekedő szállító, vagy vontató eszközt, továbbá önjáró munkagépet vagy vontatott munkagépet közúti járműnek nevezzük.
A közúti járművek fajtái
-
Gépjármű: Közúti jármű, melyet beépített erőgép hajt, de nem gépjármű a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár.
-
Személygépkocsi: Személyszállításra készült gépkocsi, melyben a vezetőüléssel együtt maximum kilenc ülés van.
-
Autóbusz: Személyszállításra készült gépkocsi, melyben kilencnél több ülőhely van.
-
Trolibusz: Felső elektromos vezetékhez kötött személyszállító gépkocsi.
-
Vontató: Pótkocsi vontatására készült rakfelület nélküli gépkocsi.
-
Nyerges vontató: Olyan vontató, amely nyeregszerkezet révén félpótkocsit súlyának jelentős részét átveszi.
-
Tehergépkocsi: Teherszállításra alkalmas rakfelülettel rendelkező gépkocsi.
-
Motorkerékpár: Két, vagy három kerékkel rendelkező gépjármű, melynek tervezett sebessége 45 km/h-nál nagyobb. Motorkerékpárnak minősül az olyan gépjármű, melynek saját tömege legfeljebb 550 kg, maximális teljesítménye 15 kW és direkt áttételű kormánymechanizmussal irányítható.
-
Motoros tricikli: Teherszállításra szolgáló motorkerékpár, melynek a jármű hossztengelyére szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.
-
Mezőgazdasági vontató: Elsősorban mezőgazdasági célú munkálatok elvégzésére alkalmas pótkocsik, munkagépek vontatására, működtetésére szolgál, legalább kéttengelyes, a közúton 25 km/h sebességnél gyorsabban is haladhat.
-
Lassú jármű: Erőgép hajtású jármű, mely maximálisan 25 km/h sebességgel haladhat.
-
Pótkocsi: Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vontatható jármű, amely 750 kg megengedett legnagyobb együttes tömegig könnyű pótkocsinak, azon felül nehéz pótkocsinak minősül.
-
Félpótkocsi: A vontató nyeregszerkezetére támaszkodik, súlyának jelentős részét a vontató veszi át.
-
Járműszerelvény: Gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű a hozzákapcsolt pótkocsival közösen alkotott, egy vezetővel irányított járműegység.
-
Segédmotoros kerékpár: 2, 3 vagy 4 kerekű jármű, melynek belsőégésű motorja maximálisan 50 cm3, egyéb erőforrás esetén a motor teljesítménye legfeljebb 4 kW, saját tömege maximum 350 kg, legnagyobb sebessége 45 km/h.
-
Kerékpár: 2 vagy 3 kerekű jármű, melyet 1-2 személy emberi ereje hajt, esetleg maximum 300 W teljesítményű motorral rendelkezik, melyre még egy 10 éven aluli gyermek részére pótülés felszerelhető, és egy meghatározott kerékpár utánfutót is vontathat.
A közúti járművek felosztását a (1.1. ábra) ábrán vázolt gráf szemlélteti.
1.2. A közúti járművek története
A közúti járművek történetének kiemelkedő eredményeit az alábbi időrendhez kötött felsorolásban mutatjuk be:
|
1769 |
Cugnot francia tüzértiszt gőzüstös önjáró kocsija. |
|
1820-1870 |
Különféle gőzhajtású kocsik és vontatók a közutakon. |
|
1865 |
Angliában megalkotják a „vörös zászló” törvényt, mely szerint a gőzkocsik előtt egy vörös zászlós embernek kellett gyalogolni, és figyelmeztetni a veszélyre az arra járókat. |
|
1877 |
Az első működő benzinmotor Otto és Zonz szabadalma. |
|
1886 |
Karl Benz háromkerekű motoros kocsi szabadalma. Gottlieb Daimler négy kerekű motorkocsi szabadalma tekinthető a gépjárművek ősének. |
|
1893 |
A benzin porlasztó (karburátor) szabadalmaztatása közel egy időben a magyar Bánki és Csonka, valamint a német Maybach feltalálók részéről. A bejelentés elsőbbsége a magyaroké, az első működő, motorra felszerelt karburátort Maybach készítette. |
|
1898 |
Elkészült a Rudolf Diesel tervezte első dízelmotor. |
|
1905 |
Csonka János elkészítette első postaautóját. |
|
1906 |
Felépült az első magyar autógyár MARTA néven Aradon. |
|
1908 |
Galamb József tervezte a világ első sorozatban, futószalagon gyártott autóját, a Ford T-modellt |
|
1930-90 |
Magyar autógyárak: Rába, Ikarus, Csepel |
Napjainkban a következő magyarországi autó- és járműgyárak működnek: Opel, Suzuki, Audi, Ikarus, Credo, Schwarzmüller. Az autóalkatrész gyártó társaságok: Knorr-Bremse, Thyssen-Krupp, Haldex, Bosch, Ford, Denso, Alcoa stb.
1.3. A közúti járművek szerkezeti felépítése
A közúti járművek a következő járműrendszerekből (korábbi elnevezéssel fődarabokból) épülnek fel:
-
Motor:
-
belső égésű Otto, Diesel
-
elektromotor
-
-
Erőátviteli rendszer:
-
tengelykapcsoló
-
sebességváltó
-
tengelyhajtások
-
differenciálmű
-
-
Fékrendszer:
-
üzemi fék
-
biztonsági fék
-
rögzítő fék
-
tartós, lassító fék
-
-
Kormányrendszer:
-
alvázkormányzási rendszer
-
tengelykormányzás
-
tengelycsonk (Ackermann) kormányzás
-
-
Futómű:
-
komplett kerék
-
kerékfelfüggesztés
-
rugózási rendszer
-
-
Felépítmény:
-
alváz
-
kocsitest
-
burkolatok
-
-
Elektromos rendszer:
-
generátorok
-
akkumulátorok
-
világító- és jelzőberendezések
-
-
Segédberendezések:
-
klíma és szellőztető eszközök
-
biztonsági berendezések
-
navigációs rendszerek
-
informatikai berendezések
-
1.4. A közúti járművek hajtása, erőátviteli rendszerek
Az erőátviteli rendszerek variációit tekintjük át specialisan belsőégésű motorral hajtott közúti járművek esetére. A következő jelölések vonulnak végig az erőátviteli rendszervariációk tárgyalása során: jelölések:
|
M |
– motor, |
|
|
T |
– tengelykapcsoló, |
|
|
V |
– sebességváltó, |
|
|
H |
– véghajtómű |
|
|
D |
– differenciálmű, |
|
|
th |
– tengelyhajtás, |
|
|
mi |
– menetirány |
A (1.4. ábra) ábrán az orrmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
A (1.5. ábra) ábrán a farmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
A (1.6. ábra) ábrán a középmotoros, hátsókerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
A (1.7. ábra) ábrán az orrmotoros, elsőkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
A (1.8. ábra) ábrán a keresztmotoros, elsőkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
A (1.9. ábra) ábrán a keresztmotoros összkerékhajtással megoldott erőátviteli rendszer elvi sémáját mutatjuk be.
