11. fejezet - Megfigyelőtervezés és szeparációs elv

Tartalom
11.1. Tervezési feladat
11.2. Állapotmegfigyelő tervezése
11.3. Dinamikus állapotvisszacsatolás

11.1. Tervezési feladat

Az eddigiekben feltételeztük, hogy a rendszer állapotát mérni tudjuk. Az állapot ismerete szükséges az állapot-visszacsatolt szabályzó tervezéséhez. Ha nem ismerjük az állapotvektort, akkor egy olyan (azonos dimenziójú) mennyiséget képzünk, mely aszimptotikusan közelíti az eredeti állapotot, tehát

(450)

miközben .

Ha ismert akkor

(451)

(452)

(453)

ahol az állapot-becslés hibája minden . Az állapotbecslés hibájának időbeli változását annak differenciál egyenlete adja meg:

(454)

Levezethető, hogy kezdeti értékkel egy homogén lineáris differenciál-egyenlet:

(455)

Vizsgáljuk az egyenlet megoldását:

(456)

(457)

(458)

Ha nem zérus, akkor az állapothiba lecseng, feltéve hogy az mátrix stabil azaz, , . és így miközben .

Megjegyzés: Ha instabil, illetve ha a tervező befolyásolni akarja az

állapothiba lecsengését, akkor visszacsatolást kell alkalmazni.

Az állapotegyenlet:

(459)

ahol , -nek sora van. Ekkor az állapothiba

(460)

(461)

ha adott akkor . Így az minden elemét módosítani tudjuk, és minden sajátértékét tetszőlegesen meg tudjuk választani.

11.2. Állapotmegfigyelő tervezése

A megfigyelhetőségi és az irányíthatósági alakok között a dualitás teremt kapcsolatot. A két állapottér ekvivalens állapotterek:

(462)

(463)

(464)

A megfigyelő tervezés adott esetén, ismert mellett () megválasztásával történik.

A módosult állapotmátrix alakja a következő:

(465)

A megfigyelő erősítésére vonatkozó összefüggést dualitással kapjuk, ahol elvégezzük az alábbi megfeleltetéseket:

(466)

(467)

(468)

amivel ellenőrizhető, hogy .

(469)

A dualitási elvből levezetett és a megfigyelő tervezésére vonatkozó Bass Gura formula az alábbi:

(470)

ahol a megfigyelő karakterisztikus egyenletének együtthatóiból képzett vektor. Az állapotmegfigyelővel ellátott körben a megfigyelő, mint dinamikus rendszer

(471)

(472)

Állapotmegfigyelő
11.1. ábra - Állapotmegfigyelő


Példa 10.1

Tervezzen megfigyelőt az alábbi megfigyelhetőségi állapottér reprezentációban ismert rendszerre:

(473)

A tervezést pólusallokációs módszerrel végezze el és pólusokkal. Írja fel a megfigyelő állapotegyenletét! Adja meg a megfigyelő állapotegyenletének vektorát!

A feladat megoldása:

Az eredeti rendszer karakterisztikus polinomja:

A megfigyelt rendszer karakterisztikus polinomja:

Az eredeti és tervezett karakterisztikus polinom együtthatók alapján az megfigyelő erősítései a következők:

(474)

Példa 10.2

Tervezzen megfigyelőt és pólusokkal az alábbi állapottér reprezentációban ismert rendszerre:

(475)

A megfigyelő tervezését az állapotvisszacsatolásnál megismert elvek alapján végezzük el. Az irányíthatósági alakból a megfigyelhetőségi alak közvetlenül megkapható:

(476)

A megfigyelő tervezését az és mátrixok alapján végezzük el pólusallokációs módszerrel. Vegyük észre, hogy ez a rendszer nem irányíthatósági alakú, ezért a transzformációs mátrixot meg kell határozni.

A rendszer karakterisztikus polinomja:

(477)

A szabályozott rendszer karakterisztikus polinomja:

(478)

Az eredeti és tervezett karakterisztikus polinomok együtthatói alapján az erősítések a következők: . Az erősítő a megfigyelhetőségi alakra alkalmazható, ezért át kell transzformálni az eredeti állapottérbe.

A transzformációs mátrix számítása:

(479)

(480)

Az erősítő számítása:

(481)

A dualitás elvét használva a megfigyelő értéke:

(482)

11.3. Dinamikus állapotvisszacsatolás

A szabályozást a becsült állapotvisszacsatolással képezve kimenőjel visszacsatolásról beszélünk.

(483)

Kombinált állapot visszacsatolást és megfigyelőt tartalmazó szabályozó struktúra:

Rendszer

(484)

(485)

Megfigyelő

(486)

(487)

Irányítás:

(488)

A becsült állapot dinamikája:

(489)

A becslés hibája: ,

továbbá a hiba dinamikája: .

Részletesen kifejtve:

(490)

Állapotmegfigyelő
11.2. ábra - Állapotmegfigyelő


Kombináljuk ezt az egyenletet a rendszer állapot egyenletével:

(491)

Figyelembe véve a control inputot:

(492)

az állapotegyenlet:

(493)

Kombinált rendszer:

(494)

A zárt rendszer karakterisztikus polinomja:

(495)

A szabályozott rendszer karakterisztikus egyenlete a következő két egyenlettel (és azok megoldásával) azonos:

(496)

(497)

Következtetés:

A szabályozott rendszer pólusai az LQ rendszer karakterisztikus egyenletének és a megfigyelő rendszer karakterisztikus egyenletének megoldásai.

Tétel 10.1 A megfigyelővel és állapot-visszacsatolt szabályzóval ellátott zárt rendszer karakterisztikus polinomja

(498)

Következmény 10.1 Az állapot-visszacsatolt szabályzó és a megfigyelő függetlenül tervezhető. Az optimális állapot visszacsatolás és a megfigyelő tervezés egymástól függetlenül végrehajtható. A szabályozott rendszer struktúrájában az egyes tervezési eredményeket kombináljuk.

- megválasztásával az állapotvisszacsatolást tervezzük és a pólusokat az alábbi értékekbe helyezzük:

(499)

- megfigyelő tervezésével a pólusokat a következő helyekre tesszük:

(500)