A járművek típus-engedélyezési gyakorlatában két előírás-rendszert, illetve ezek előírásait, vagy direktíváit kell alkalmazni.
Az ENSZ jármű műszaki előírásait a WP29-es munkacsoport alá tartozó – szintén Genfben ülésező – szakértői csoportjai hozzák létre és terjesztik a WP29 elé elfogadásra. A jármű jóváhagyások kölcsönös elfogadása az 1958-as Genfi egyezménnyel kezdődött eredetileg az Európai Gazdasági Bizottságra (UNECE) kiterjedő hatállyal, de a későbbiekben több - az említett szervezeten kívüli – ország is alkalmazta, kötelezővé tette, ezért ma az „ENSZ EGB Előírás” helyett az „ENSZ Előírás” elnevezést használjuk. Az ENSZ előírásrendszerben jelenleg nem létezik a „teljes jármű” típusjóváhagyás. A járműveket jóváhagyni csak az egyes előírások szerint lehet és a szerződő felek – az országok – nemzeti hatáskörben döntik el, hogy melyik előírás alkalmazását írják elő kötelezően.
Az előírások aktuális állását és szerződő felek általi alkalmazásukat tartalmazza az ECE/TRANS/WP.29/343 jelű dokumentum , (http://www.unece.org/fileadmin/DAM/trans/main/wp29/wp29regs/updates/ECE-TRANS-WP.29-343-Rev.21.pdf).
Megjegyzés: az WP29 alatt 2013-ban megkezdődött a teljes jármű típus-jóváhagyási (IWVTA) eljárás kidolgozása. Ennek keretében többszintű követelményrendszer alkalmazása is lehetséges lesz a különböző országokban.
Az Európai Unió tagállamai saját előírás-rendszer használtak, ahol az egyes járműtulajdonságokra vonatkozó követelményeket az különböző direktívák tartalmazzák, amelyek tartalmukban hasonlóak az ENSZ előírásokhoz. Fontos különbség az ENSZ rendszeréhez képest, hogy az EU-ban a keretirányelv(ek)-ben megadott eljárási rend és alkalmazási kötelezettség szerint teljes jármű jóváhagyás adható ki.
A törvényi követelményeket az Európai Unió típus-jóváhagyásra vonatkozó előírásrendszerén keresztül mutatjuk be.
A jármű műszaki előírások három fő területe az Európai Unió szabályozása szerint: a gépkocsik és pótkocsik, a motorkerékpárok, valamint traktorok. A keretirányelvek (ld. alább) az adott területen a típusvizsgálati eljárást leírják és a műszaki követelményeket tartalmazó direktívákat felsorolják, valamint azok alkalmazását meghatározzák a különböző járműkategóriák esetén. A járműkategóriák besorolása és a típus/változat/kivitel meghatározása szintén a keretirányelvekben szerepel.
XLIV. táblázat Keretirányelvek
Jármű |
Keretirányelv |
Gépkocsik és pótkocsik |
2007/46 / EK (5/90 KöHÉM rendelet A. függelék) |
Motorkerékpárok |
2002/24/ EK, 168/2013/EU (5/90 KöHÉM rendelet B. függelék) |
Traktorok és pótkocsik |
2003/37 EK, 167/2013/EU (5/90 KöHÉM rendelet C. függelék) |
A járműre vonatkozó követelmények meghatározásánál a legelső lépés a jármű kategóriába sorolása. A felhasználási cél, kialakítás, tömeg, teljesítmény, sebesség, stb. jellemzőik alapján a járművek a keretirányelvekben megadott járműkategóriákba sorolhatók, amelyeket az alábbi táblázatokban ismertetetünk. Mindegyik keretirányelv definiálja a „típus”, „változat”, „kivitel” fogalmát. Minden típus csak egy jóváhagyást (teljes típus-, illetve az adott tulajdonságokra vonatkozó rész-jóváhagyást) kaphat. Ha a típus bővül, új kivitelekkel, vagy változatokkal egészül ki akkor a meglévő jóváhagyást(okat) kell kiterjeszteni. Az ebben az esetben szükséges vizsgálatok körét a jóváhagyás kiadásáért felelős hatóság dönti el.
A típusvizsgálatok során általában egy-egy típusnak számos változatát kell lefedni a mérésekkel, ezért igen lényeges a legrosszabb eset kiválasztása, ami direktívánként és előírásonként más-más szempontok alapján történhet. Bizonyos esetekben több-, vagy minden változatot vizsgálni kell.
Járműkategóriák
XLV. táblázat Gépkocsik és pótkocsik
2007/46/EK |
Gépkocsik és pótkocsik |
M kategória |
Elsősorban személyek, illetve poggyászuk szállítására tervezett és épített gépjárművek. |
M 1 kategória |
vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek. Az M 1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára. Az ülőhelyek száma egy is lehet (amely a vezetőülés). |
M 2 kategória |
A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát. Az M 2 kategóriájú járműveken az ülőhelyek mellett lehet hely álló utasok számára is. |
M 3 kategória |
A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát. Az M 3 kategóriájú járműveken lehet hely álló utasok számára. |
N kategória |
Elsősorban áruszállításra tervezett és épített gépjárművek |
N 1 kategória |
Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát. |
N 2 kategória |
Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát. |
N 3 kategória |
Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát. |
O kategória: |
Áru- vagy személyszállításra, valamint személyek elhelyezésére tervezett és épített pótkocsi |
O1 kategória |
Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát. |
O2 kategória |
Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát. |
O3 kategória |
Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát. |
O4 kategória |
Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát. |
XLVI. táblázat Motorkerékpárok
2002/24/EK, 168/2013/EU |
Motorkerékpárok |
Az L kategóriájú járművek |
két-, három- és négykerekű gépjárműveket foglalják magukba; ide tartoznak a motoros kerékpárok, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok, az oldalkocsis motorkerékpárok, a könnyű és nehéz közúti kvadok, valamint a könnyű és nehéz emelt teljesítményű kvadok. |
L1e kategória |
könnyű kétkerekű gépjárművek, a következő alkategóriákra bontva |
L1e-A járművek (motoros kerékpárok) és L1e-B járművek (kétkerekű segédmotoros kerékpárok); |
|
L2e kategória |
háromkerekű segédmotoros kerékpárok, a következő alkategóriákra bontva: |
L2e-P járművek: személyszállításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok és L2e-U járművek: üzleti hasznosításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok |
|
L3e kategória |
kétkerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva |
teljesítmény szerinti alábontásban: — L3e-A1 járművek (kis teljesítményű motorkerékpárok), — L3e-A2 járművek (közepes teljesítményű motorkerékpárok), — L3e-A3 járművek (nagy teljesítményű motorkerékpárok); speciális felhasználás szerint: — L3e-A1E, L3e-A2E vagy L3e-A3E Enduro motorkerékpárok, — L3e-A1T, L3e-A2T vagy L3e-A3T Triál motorkerékpárok; |
|
L4e kategória |
oldalkocsival rendelkező kétkerekű motorkerékpárok |
L5e kategória |
háromkerekű gépjárművek, a következő alkategóriákra bontva |
L5e-A járművek (háromkerekű motorkerékpárok), főleg személyszállításra tervezett járművek és L5e-B járművek (áruszállító háromkerekű motorkerékpárok), üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett háromkerekű motorkerékpár |
|
L6e kategória |
könnyű négykerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva |
L6e-A járművek (könnyű közúti kvadok) L6e-B járművek (könnyű kvadok), a következő csoportokra bontva — L6e-BU járművek (üzleti hasznosításra tervezett, könnyű kvadok): üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek, — L6e-BP járművek (személyszállításra tervezett, könnyű kvadok): elsősorban személyszállításra tervezett járművek |
|
L7e kategória |
nehéz négykerekű motorkerékpárok, a következő alkategóriákra bontva L7e-A kategóriájú járművek (nehéz közúti kvadok) — L7e-A1: A1 közúti kvad, — L7e-A2: A2 közúti kvad; L7e-B járművek (nehéz terepjáró kvad), a következő alkategóriákra bontva — L7e-B1: terepjáró kvad, — L7e-B2: egymás melletti ülésekkel ellátott buggy (side- by-side buggy); L7e-Ce kategóriájú járművek (nehéz emelt teljesítményű kvadok — L7e-CU járművek: (áruszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek, — L7e-CP járművek: (személyszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) elsősorban személyszállításra tervezett járművek |
XLVII. táblázat Traktorok
2003/37/EK, 167/2013/EU |
Traktorok |
T kategória |
valamennyi kerekes traktor; 40 km/h-ig („a”), vagy nagyobb („b”) legnagyobb tervezési sebességgel |
T1 kategória |
azok a kerekes traktorok, amelyek járművezetőhöz legközelebb eső tengelyének legkisebb nyomtávja legalább 1 150 mm, menetkész állapotban terheletlen tömegük meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk pedig legfeljebb 1 000 mm |
T2 kategória |
azok a kerekes traktorok, amelyek legkisebb nyomtávja 1 150 mm-nél kisebb, terheletlen tömegük menetkész állapotban meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk legfeljebb 600 mm, és amennyiben a traktor tömegközéppontja (talajhoz viszonyított) magasságának és az egyes tengelyek átlagos legkisebb nyomtávjának hányadosa több mint 0,90, akkor a legnagyobb tervezési sebesség legfeljebb 30 km/h lehet; |
T3 kategória |
azok a kerekes traktorok, amelyek terheletlen tömege menetkész állapotban nem haladja meg a 600 kg-ot; |
T4 kategória |
a különleges rendeltetésű kerekes traktorok |
C kategória |
lánctalpas traktorok, amelyeket lánctalppal vagy kerekek és lánctalp kombinációjával hajtanak meg; az alkategóriák meghatározása a T kategória analógiájára történik |
R kategória |
pótkocsik; – a tervezési sebesség szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel |
S kategória |
a cserélhető vontatott berendezések |
Hagyományos kormányberendezések, valamint a vezetőt támogató fejlett elektronikus rendszerek (komplex rendszerek) követelményei
Biztonságos irányíthatóság, rendellenes rezgések nélkül a végsebességig
Egyenesbe visszatérési hajlam,
Idő és elmozdulási szinkronizáció,
A kormányzási szög határolása,
Az erőátvitel hibáját – kivéve mechanikus hibát – jelezni kell. A kormányerő növekedése is lehet jelzés.
A kormányzás iránya egyezzen meg a szándékolt haladási iránnyal.
Folyamatos és monoton kapcsolat a kormánykerék szög és akormányzott kerekek szöge között.
A kormányrudazat állító szerkezeteit rögzítő eszközökkel kell ellátni,
50 m sugarú kör elhagyása 40 km/h sebességgel,
10 km/h sebesség esetén, félig bekormányzott helyzetben, a fordulási sugár nem növekedhet,
kormányzási erőszükséglet.
(ENSZ EGB 111 – tartályos járművek)
Billentéses stabilitásvizsgálat (8.2. ábra), Követelmény: 23 fok.
Stabilitás ellenőrzése számítással a súlypont kihelyeződést figyelembevéve Követelmény: 4 m/s2