Motor és erőátviteli rendszerek mechatronikája

Dr. Bereczky, Ákos

Dr. Varga, Zoltán

A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0042 azonosító számú „ Mechatronikai mérnök MSc tananyagfejlesztés ” projekt keretében készült. A tananyagfejlesztés az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Varga Zoltán (1-6. fejezetek) - egyetemi docens; SzIE

Dr. Bereczky Ákos (7-15. fejezetek) - egyetemi docens; BME

Lektorálták: Dr. Meggyes Attila, Dr. Kiss László

További közreműködők: Dr. Tamás Péter, Halas János

Kézirat lezárva: 2014 január

A kiadásért felel a(z): BME MOGI

Felelős szerkesztő: BME MOGI

ISBN 978-963-313-172-5

2014


Tartalom
1. Bevezetés
2. Tengelykapcsoló működtető rendszerek
2.1. A tengelykapcsoló működtetés mechanikája
2.2. A tengelykapcsoló működtetés folyamata
Hivatkozások:
3. Sebességváltó és beavatkozó rendszerek (funkciók, aktuátorok, szabályozási körök)
3.1. Beavatkozó rendszerek és azok működése a fokozatkapcsolású szinkron sebességváltóknál
3.2. A kapcsolási folyamat irányítása automatikusan működtetett sebességválóknál
3.3. Az automatizált kapcsolású sebességváltó működtetése, használata
3.4. Tehergépkocsi automatizált sebességváltójának mechatronikai rendszere
3.5. Az automata sebességváltók mechatronikája
Hivatkozások:
4. Tervezési lépések és modellezési eljárások
4.1. Hajtáslánc dinamikai modellezése a tengelykapcsoló működése szempontjából
4.1.1. A fizikai modellek megalkotásának és alkalmazásának általános szempontjai
4.1.2. Dinamikai modellek megvalósítása lengőrendszerek csatolt modelljeivel
4.1.3. A hajtáslánc dinamikai modellje
4.1.4. Háromtömegű egyszerűsített hajtásláncmodell alkalmazása a tengelykapcsoló vizsgálatához
4.1.5. További szempontok tengelykapcsolók tervezéséhez
4.2. Irányítási rendszerek alkalmazása tengelykapcsolók automatikus működtetéséhez
4.2.1. Tengelykapcsoló automatikus működtetése
4.2.2. A dinamikai modell alkalmazása irányítási módszerek modellalapú fejlesztéséhez
Irodalmak:
5. Összkerékhajtási rendszerek, speciális váltóművek, kiegészítő hajtások
5.1. Az összkerékhajtású gépkocsik jellegzetességei
5.1.1. Hossz- és keresztirányú motorbeépítésű összkerékhajtás változatok
5.2. Mechatronikai rendszerű összkerékhajtás rendszerek
5.2.1. ZF elektrohidraulikusan önzáró kúpkerekes differenciálmű
5.2.2. Powerlock II elektronikusan működő differenciálzár
5.2.3. Nyomaték áthelyezéses differenciálmű
5.2.4. Olajlemezes tengelykapcsolók alkalmazása az összkerékhajtásnál
5.2.5. Haldex LSC korlátozott csúszású tengelykapcsoló
5.2.5.1. ZF torque vectoring nyomatékáthelyezéses differenciálmű
Irodalmak:
6. Hibrid-, hibrid-elektromos járművek, hajtásrendszerek architektúrája, szabályozása, menedzsmentje és energiaforrások
6.1. Hibridhajtás története
6.2. Üzemmódok a hibridhajtásban
6.2.1. Tisztán villamos hajtás
6.2.2. Hibrid üzemmód
6.2.3. Villamos rásegítés
6.2.4. Generátor üzemmód
6.3. Hibridizálás
6.3.1. Start/Stop rendszer
6.3.2. Mildhibrid
6.3.3. Fullhibrid
6.3.4. Plug-in hibrid
6.4. Hibrid-elektromos hajtásrendszerek architektúrái és szabályzásai
6.4.1. A Hibrid Elektromos hajtásláncok felépítése
6.4.2. Soros hibrid-elektromos hajtásrendszer
6.4.2.1. Párhuzamos hibrid-elektromos hajtásrendszer
6.4.2.1.1. Nyomatékösszegző hibrid-elektromos hajtásrendszer
6.4.2.1.2. Fordulatszám összegző hibrid-elektromos hajtásrendszer
6.5. Energiaforrások
6.5.1. Elektrokémiai akkumulátorok
6.5.2. Ultrakapacitások
6.5.3. Nagysebességű lendkerekek
6.5.3.1. Lendkerekek működési elve
Irodalmak
7. A Belsőégésű motor üzeme
7.1. A belsőégésű motorok
7.2. A belsőégésű motorok körfolyamatai, veszteségei és hatásfokok
7.3. Valóságos munkafolyamatok és a belső veszteségek
7.3.1. Töltet csere veszteségek
7.3.2. A kompresszió és az expanzió nem adiabatikus
7.3.3. Véges égési sebesség, égés során hő átadás a falak irányába és tökéletlen égés
7.3.4. Gázveszteségek
7.4. További fontos mérőszámok
7.5. Belsőégésű motorok teljes terheléses jelleggörbéi
Irodalmak
8. Keverékképzés az Ottó-motorokban
8.1. Ottó-motorok szabályozása
8.2. Ottó-motorok keverék képzése
8.2.1. Levegő-tüzelőanyag keverék megválasztása
8.3. Elemi karburátor és segéd berendezései
8.4. Benzinbefecskendező rendszerek
8.4.1. Hengerenkénti befecskendező rendszerek
8.4.2. Központi befecskendezők
8.4.3. Közvetlen befecskendezésű rendszerek
8.4.4. Benzin befecskendező rendszerek elemei és működésük
8.4.5. Rendszer elemek leírása
8.4.5.1. Torlasztó lapos levegőmennyiség jeladó
8.4.5.2. Hődrótos jeladó
8.4.5.3. Hőfilmes levegő mennyiség jeladó
8.4.5.4. Kétállású lambda-szonda
8.4.5.5. A szélessávú lambda-szonda
Irodalmak
9. Az Ottó-motorok gyújtás rendszerei és azok menedzsmentje
9.1. Hagyományos gyújtórendszerek
9.2. Tirisztoros gyújtás
9.3. Kettős szekunder kivezetésű vagy parazita gyújtó rendszerek
9.4. Hengerenkénti transzformátoros gyújtó rendszerek
9.5. Abnormális égési folyamatok
9.5.1. Kopogásos égés
9.5.1.1. Kopogásos égés felügyeleti rendszer
9.5.2. Öngyulladás
Irodalmak
10. Diesel-motorok keverékképző rendszerei és azok mechatronikai elemei
10.1. Diesel-motorok égési folyamatai
10.1.1. Soros rendszerű, állandó löketű adagoló szivattyú
10.1.2. Soros rendszerű, lökettolókás adagoló szivattyú
10.1.3. Elosztórendszerű adagoló szivattyúk
10.1.4. Radiál dugattyús elosztó rendszerű adagoló szivattyú
10.1.5. Adagoló-porlasztó rendszer működése (UI(S) vagy PD)
10.1.6. Common Rail rendszer
10.2. Befecskendező vezeték
10.3. Porlasztók
10.3.1. Nyitott vagy szabályzócsapos befecskendezők
10.3.2. Zárt vagy lyukporlasztók
10.4. Égésterek
10.4.1. Előkamrás égéstér
10.4.2. Örvénykamra
10.4.3. Hártyás keverékképzés
10.4.4. Direkt befecskendezés
10.5. Diesel motorok menedzsment rendszerek és szabályzó körök
10.5.1. A soros adagoló szivattyús rendszerek menedzsmentje.
10.5.2. Elosztó rendszerű befecskendező szivattyúk (axiál és radiál dugattyús) és adagoló-porlasztó rendszerek menedzsmentje
10.5.3. Common Rail rendszerek menedzsmentje
Irodalmak
11. Károsanyag kibocsátás csökkentő rendszerek és azok menedzsmentje
11.1. Motor paraméterek hatása a károsanyag kibocsátásra
11.2. Emisszió csökkentő eljárások
11.2.1. A motor előtti eljárások
11.2.2. A motorban megvalósított eljárások
11.2.3. Nagy légfeleslegű motorok
11.2.4. Füstgáz visszavezetés alkalmazása
11.2.5. Motor után megvalósítható (szekunder) eljárások
11.2.5.1. Nem szelektív katalizátorok
11.2.5.2. Szelektív katalizátorok
11.2.5.3. Részecske szűrők
Irodalmak
12. Teljesítmény növelési módszerek és azok menedzsmentje
12.1. Mechanikus feltöltés
12.2. Turbófeltöltés
12.3. Nyomáshullámmal történő feltöltés
12.4. Feltöltéssel elérhető teljesítménynövelés korlátai
Irodalmak
13. Belsőégésű motorok fedélzeti diagnosztikája
13.1. Bevezetés
13.2. Diagnosztikai hibakódok
13.3. Hibakijelzés
13.4. Az Ottó-motorok OBD rendszer elemei, felépítése
13.5. Ottó-motorok OBD rendszereinek funkciói (OBD II, EOBD)
13.5.1. Átfogó Komponens Felügyelet (Comprehensive Components Diagnose)
13.5.2. A katalizátor átalakítási hatékonyságának vizsgálata
13.5.3. Lambda–szabályozás az OBD II-ben
13.5.3.1. A lambda-szonda öregedésének vizsgálata
13.5.3.2. Az elő lambda-szonda reakcióidejének vizsgálata
13.5.3.3. Az elő lambda-szonda feszültségének vizsgálata
13.5.3.4. Az elő lambda-szonda feszültséggörbéje eltolódásának vizsgálata és adaptációja
13.5.3.5. Az utó lambda-szonda szabályozáshatárának diagnosztizálása
13.5.3.6. Az utó lambda-szonda mozgásának diagnosztikája
13.5.4. A tüzelőanyag tankszellőztető rendszer és diagnosztikája
13.5.5. A tüzelőanyag tank szivárgásvizsgálata
13.5.6. Füstgáz visszavezetés vizsgálata
13.5.7. Elektromos gázpedál-folytószelep kapcsolat, működtetés
13.5.8. Égéskimaradás vizsgálat
13.5.9. Alapjárat szabályozás
13.5.10. Töltőnyomás szabályzás
13.5.11. CAN adatbusz
13.6. Diesel-motorok ellenőrzési követelményei
Irodalmak
14. Az emissziós típusvizsgálatok során alkalmazott vizsgálati ciklusok
14.1. Az európai emissziós típusvizsgálati előírásokban szereplő határértékek csökkenési folyamatainak bemutatása
14.1.1. A benzinüzemű motorral hajtott személygépjárművek
14.1.2. A gázolajüzemű motorral hajtott személygépjárművek
14.1.3. A tehergépjármű motorok károsanyag-kibocsátásaira vonatkozó határértékek szigorodása
14.2. A személygépjárművek emissziós típusvizsgálatakor alkalmazott ciklus
14.3. A tehergépjárművek kiszerelt motorjainak típusvizsgálatakor alkalmazott ciklusok
14.3.1. Bevezetés
14.3.2. Az ESC vizsgálati ciklus
14.3.3. Az ELR vizsgálati ciklus
14.3.4. Az ETC vizsgálati ciklus
Irodalmak
15. A kipufogógáz-komponensek mérési elvei
15.1. Oxigén mérése paramágneses gázelemzővel
15.2. NOx mérése kemilumineszcens elven mérő műszerrel
15.3. CO mérése infravörös abszorpciós elven működő mérőműszerrel
15.4. THC mérése lángionizációs gázelemzővel
15.5. Részecske kibocsátás (PM) meghatározása [15.6.]
15.5.1. A teljes áramú hígító rendszer
15.5.2. Részleges átáramlású hígító rendszer
15.5.3. A részecske-mintavevő rendszerek
15.6. Részecske szám meghatározása
Irodalmak
A. Ellenőrző kérdések, jegyzőkönyvek
B. Rövidítések, idegen szakkifejezések jegyzéke
C. Fénykép melléklet
D. Animációs melléklet
Az ábrák listája
2.1. Egytárcsás száraz tengelykapcsoló elvi felépítése
2.2. Egytárcsás száraz tengelykapcsoló gyakorlati felépítése
2.3. Kéttárcsás száraz tengelykapcsoló
2.4. Kettős száraz tengelykapcsoló gépészeti rajza
2.5. Száraz tengelykapcsoló elvi rajza
2.6. Lemezes tengelykapcsoló metszete
2.7. Lemezes tengelykapcsoló motorkerékpár számára [2.4.]
2.8. Automatikus utánállító szerkezet
2.9. Automatikus utánállító szerkezet
2.10. Az automatikus után állító működése
2.11. Huzalos tengelykapcsoló működtető szerkezet
2.12. Hidraulikus tengelykapcsoló kiemelő szerkezet központi munkahengerrel
2.13. Automatizált tehergépkocsi tengelykapcsoló működtetés ZF AStronic
2.14. Indítási folyamat súrlódó tengelykapcsolóval
2.15. Egy tengelykapcsoló működtetés szabályzás a fejlesztések korábbi szakaszából
2.16. A tengelykapcsoló működtetés blokkvázlata tehergépkocsinál a biztonsági algoritmussal a középpontban
2.17. Indulás automatikus tengelykapcsoló működtetéssel teljes terhelés esetén tehergépkocsival
3.1. Az automatizált sebességváltók fajtái és várható fejlődési irányuk
3.2. DSG sebességváltó felépítése
3.3. DSG sebességváltó nyomatékátvivő elemei, a differenciálmű nélkül
3.4. Kettős tengelykapcsoló egybenyitás
3.5. DSG sebességváltó kettős tengelykapcsolója
3.6. Fokozatkapcsoló aktuátor DSG sebességváltóban
3.7. Visszakapcsolási folyamat idő-út és nyomás függvényei egy DSG sebességváltóban
3.8. A fokozatkapcsolás stratégiája automatikusan működtetett sebességváltóknál
3.9. A sebességváltó irányítás szoftverének felépítése
3.10. Az elektronikus rendszer (hardver) a mechatronikai egységre szerelve
3.11. A mechatronikai egység hidraulikus vezérlő része
3.12. A DSG sebességvéltó hidraulikus vezérlése
3.13. A sebességváltó használata az előválasztó karral
3.14. Száraz tengelykapcsolóval rendelkező DSG sebességváltó
3.15. Automatizált kapcsolású tehergépkocsi sebességváltó felépítése
3.16. Automatizált kapcsolású tehergépkocsi sebességváltó metszeti rajza
3.17. Tehergépkocsi sebességváltó kapcsoló egység
3.18. Az elektronikus irányítási szoftver rendszer felépítése
3.19. A sebességváltó elektronikus egysége
3.20. A hardver szerkezeti felépítése
3.21. A sebességváltó irányítási rendszerének szerkezeti kiépítése
3.22. Kapcsolási diagram a kapcsolási határmezők feltüntetésével
3.23. A felkapcsolás folyamata az idő függvényében
3.24. A visszakapcsolás folyamata az idő függvényében
3.25. A kezelőszervek:kapcsolókar és előválasztó gomb
3.26. Soros hidromechanikus automata sebességváltó
3.27. Átkötött hidromechanikus nyomatékváltó
3.28. Hidrodinamikus nyomatékváltó külső jelleggörbéje
3.29. Adaptív működtetésre képes automata sebességváltó szabályzás
4.1. Egytömegű lengőrendszer modellje
4.2. Kéttömegű lengőrendszer modellje
4.3. Egytömegű torziós lengőrendszer
4.4. Példa egytömegű lengőrendszer modelljének megvalósítására MATLAB/Simulink környezetben.
4.5. Példa egytömegű lengőrendszer modelljének egységugrás (F(t)=1 N, t≥0 s) gerjesztőerőre adott válaszfüggvényeire
4.6. Egységnyi paraméterű egytömegű lengőrendszer Bode-diagramjai különböző csillapítási arányszámok esetén
4.7. Hattömegű torziós lengőrendszer modellje (LuK)
4.8. Kéttömegű torziós lengőrendszer modellje, mint egyszerűsített hajtásláncmodell
4.9. Háromtömegű torziós lengőrendszer modellje, mint egyszerűsített hajtásláncmodell
4.10. Példa motornyomaték-fojtószelepállás-motorfordulatszám karakterisztikára
4.11. Háromtömegű hajtásláncmodell motor- és rugókarakterisztikával, valamint járművezető-modellel
4.12. Rezonanciaállapot kialakulása egytárcsás száraz tengelykapcsoló kapcsolási folyamata során
4.13. A kiindulási (rezonanciajelenséget mutató) és egy lehetséges módosított egytárcsás száraz tengelykapcsoló és a kapcsolódó hajtásláncelemek Bode-diagramjai
4.14. Módosított, dinamikai szempontból megfelelő egytárcsás száraz tengelykapcsoló kapcsolási folyamata
4.15. Sebességkülönbség és súrlódónyomaték a motor és a súrlódótárcsa között
4.16. Veszteségteljesítmény és kumulált veszteség
4.17. Vázlat az átvihető névleges nyomaték számításához a súrlódófelületen
4.18. A tengelykapcsolókban alkalmazott tányérrugó jellemző karakterisztikája és fontosabb munkapontjai
4.19. Nyílt hatásláncú irányítással (vezérléssel) megvalósított automatizált tengelykapcsoló működési vázlata
4.20. A belsőégésű motor fordulatszám-szabályozásával megvalósított automatizált tengelykapcsoló működési vázlata
4.21. A belsőégésű motor fordulatszám-szabályozásával és a kiemelőcsapágy pozíciószabályozásával megvalósított automatizált tengelykapcsoló működési vázlata
4.22. Irányítási algoritmus modellalapú fejlesztésének folyamata
5.1. Az összkerékhajtás alkalmazásának célja
5.2. Nyomaték áthelyezéses differenciálmű jelképes ábrázolása
5.3. Haldex LSC első generációs változat hidraulikus működési elve
5.4. Haldex LSC első generációs változat szerkezeti kialakítása
5.5. Haldex LSC első generációs változat hidraulika rendszere
5.6. Haldex LSC első generációs változat szivattyú, munkahenger és az olajlemezes tengelykapcsoló elvi ábrázolása
5.7. Haldex LSC hajtómű egységről elszerelt elektronika a szabályozó tolattyúval és részletei
5.8. Haldex LSC CAN hálózati kapcsolatai
5.9. Haldex LSC IV generáció hidraulikus működtetése
5.10. A nyomaték felosztása és a vonóerők kanyarban
5.11. AZF Torque Vectoring-nál alkalmazott elektronika működésének blokkvázlata
5.12. A ZF Torque Vectoring hatása a gépkocsi menetdinamikájára
6.1. Tisztán villamos hajtás
6.2. Villamos rásegítés
6.3. Járműhajtás és töltés üzemmód
6.4. Rekuperáló fékezés
6.5. Hibrid elektromos jármű hajtáslánc koncepciója
6.6. Vonóerő, dinamikus és statikus komponensekből
6.7. Soros hibrid
6.8. Párhuzamos hibrid
6.9. Soros - párhuzamos hibrid
6.10. Komplex hibrid
6.11. Soros hibrid-elektromos hajtáslánc
6.12. Párhuzamos hibrid-elektromos hajtáslánc
6.13. Nyomatékösszegzés az elméletben
6.14. Mechanikus nyomaték-összegzők
6.15. Kéttengelyes konstrukció
6.16. Kéttengelyes konstrukció jelleggörbével
6.17. „pretransmission” egytengelyes nyomatékösszegző párhuzamos hibrid
6.18. „posttransmission” egytengelyes nyomatékösszegző párhuzamos hibrid
6.19. Párhuzamos hibrid hajtás külön tengelyen
6.20. Sebesség összegző
6.21. Gyakori sebességösszegző berendezések
6.22. Bolygóműves sebességösszegző rendszer
6.23. Akkumulátor főbb részei
6.24. Kisülési feszültség esés
6.25. Kisülési karakterisztika a savas akkumulátoroknál
6.26. Lendkerék elvi ábra
6.27. Tipikus lendkerék geometriája
7.1. Dugattyús belsőégésű motorok alapvető elnevezései és jelölései [7.1.]
7.2. Elméleti indikátordiagram
7.3. A termikus hatásfok változása a kompresszió függvényében
7.4. A friss tölte kialakulása
7.5. A töltési fok a fordulatszám függvényében
7.6. Az elméleti és valóságos kompresszió
7.7. A valós égési folyamat az égéshossz függvényében
7.8. A gázveszteség kialakulása
7.9. A hengertérben kialakuló nyomás a térfogat függvényében [7.1.]
7.10. A hengertérben kialakuló nyomás a főtengelyfok függvényében [7.1.]
7.11. A hőveszteség és a mechanikai veszteség a fordulatszám függvényében
7.12. A jelleggörbék a fordulatszám függvényében [7.3.]
8.1. Ottó motor fojtásos szabályozása (- fojtás nélkül, --- fojtással)
8.2. Fojtószelep állító rendszer [8.4.]
8.3. A fajlagos fogyasztás és a töltési fok állandó fordulatszámon a terhelés függvényében
8.4. Hagyományos Ottó-motor jelleg mezője
8.5. Az effektív hatásfok és az effektív középnyomás a légfelesleg függvényében
8.6. Az elemi karburátor felépítése [8.5.]
8.7. A segédberendezésekkel ellátott karburátor [8.5.]
8.8. Hengerenkénti befecskendezés vázlata
8.9. Központi befecskendezés vázlata
8.10. Közvetlen befecskendezésű rendszer működése
8.11. A befecskendező rendszer működése [8.4.]
8.12. A főtengely helyzetet (CAS) jeladó a tárcsával.
8.13. A vezérműtengely helyzetet (CMP) jeladó a tárcsával.
8.14. Az befecskendezés vezérlés és szabályozás felépítése
8.15. Az alap befecskendezés mátrix a MOTEC programozható ECM szoftverében
8.16. A torlasztó lapos levegőmennyiség jeladó felépítése [8.3.]
8.17. A hődrótos levegőmennyiség jeladó felépítése [8.3.]
8.18. A hőfilmes levegőmennyiség jeladó felépítése [8.3.]
8.19. Két állású lambda-szonda karakterisztikája [8.3.]
8.20. Szélessávú lambda-szonda felépítése [8.3.]
8.21. A szélessávú lambda-szonda karakterisztikája [8.3.]
9.1. Az indikált nyomás a főtengely függvényében különböző előgyújtások esetében és a relatív nyomaték az előgyújtás függvényében [9.4.]
9.2. A primer áram és a szekunder feszültség az idő függvényében
9.3. A primer áram az idő függvényében optimális, rövid és túlságosan hosszú zárási szög esetén [9.6.]
9.4. A hagyományos gyújtás rendszer felépítése [9.6.]
9.5. A hagyományos gyújtás rendszer elosztóháza és a megszakító
9.6. A tirisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]
9.7. A tranzisztoros gyújtás rendszer felépítése [9.6.]
9.8. A parazita gyújtó rendszerfelépítése [9.6.]
9.9. A hengerenkénti gyújtótranszformátoros rendszerfelépítése [9.6.]
9.10. Kopogásos égés nyomáslefutása és a nyomás lengés frekvenciája.
9.11. Kopogásos szenzor [9.7.]
9.12. Előgyújtás szabályzása kopogás szenzor segítségével [9.8.]
10.1. Elégett tüzelőanyag hányad és annak deriváltja Diesel-motorok esetén a relatív égéshossz függvényében
10.2. A Common Rail rendszer alap befecskendezési lehetőségei [10.6.]
10.3. A hagyományos Diesel-motorok befecskendező rendszer elemei
10.4. Soros rendszerű, állandó löketű adagoló szivattyú [10.6.]
10.5. Soros rendszerű, állandó löketű adagoló szivattyú töltése (a), és szállítása (b) [10.6.]
10.6. Soros rendszerű, állandó löketű adagoló szivattyú szállítása vége (a), és üresjárás (b) [10.6.]
10.7. Lökettolókás adagoló szivattyú elrendezése és működése [10.6.]
10.8. BOSCH VE típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú felépítése [10.6.]
10.9. BOSCH VE típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú feltöltése [10.6.]
10.10. BOSCH VE típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú befecskendezése [10.6.]
10.11. BOSCH VE típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú befecskendezés vége [10.6.]
10.12. BOSCH VE típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú fluxus befolyásolt (Féldifferencia híd) jeladós mennyiség állító mozgató rendszer
10.13. A BOSCH VP típusú elosztórendszerű adagoló szivattyú [10.6.]
10.14. Adagoló-porlasztó rendszer [10.6.]
10.15. Common Rail rendszer elemei [10.6.]
10.16. Első generációs rail nyomás szabályzás
10.17. Második generációs rail nyomás szabályzás
10.18. Harmadik generációs rail nyomás szabályzás
10.19. Szabályozócsapos porlasztó [10.2.]
10.20. Lyukporlasztó [10.2.]
10.21. Az elektromágneses befecskendező felépítése [10.6.]
10.22. Az elektromágneses befecskendező nyitása és zárása [10.6.]
10.23. A piezo aktuátoros porlasztóknál szervo-szelep [10.6.]
10.24. A szervo-szelep nyitása [10.6.]
10.25. A szervo-szelep zárása [10.6.]
10.26. Előkamrás égéstér [10.2.]
10.27. Örvénykamrás égéstér [10.2.]
10.28. Hártyás keverékképzés [10.2.]
10.29. Közvetlen befecskendezés különböző égéstér kialakításai [10.2.]
10.30. Dózis határoló tényezők a fordulatszám függvényében [10.4.]
10.31. A dózis a fordulatszám és a levegő térfogatáram függvényében [10.6.]
10.32. Az előbefecskendezés a dózis és a fordulatszám függvényében [10.6.]
11.1. A káros anyagok emissziója a légfelesleg függvényében [11.6.]
11.2. Másodlagos CO keletkezés mechanizmusa [11.4.]
11.3. NO keletkezés mechanizmusai
11.4. CH kibocsátás forrásai [11.4.]
11.5. A részecske keletkezés és kiégése [11.3.]
11.6. Részecske átlagos összetétele [11.2 és 11.7 alapján]
11.7. Az előgyújtás és tüzelőanyag mennyiségének hatása a fajlagos fogyasztásra
11.8. Az előgyújtás és tüzelőanyag mennyiségének hatása a NO kibocsátásra
11.9. Az előgyújtás és tüzelőanyag mennyiségének hatása a CO kibocsátásra
11.10. Az előgyújtás és tüzelőanyag mennyiségének hatása a nyomatékra
11.11. Feltöltött szikragyújtású motorok emissziója a légfelesleg függvényében [11.1.]
11.12. A füstgáz visszavezetés hatása a légfelesleg függvényében [11.1.]
11.13. Nagynyomású füstgáz visszavezető rendszer felépítése [11.8.]
11.14. Kisnyomású füstgáz visszavezető rendszer felépítése [11.8.]
11.15. A hármashatású katalizátor előtti és után károsanyag koncentrációk a légfelesleg függvényében [11.6.]
11.16. A „szinterfém” részecske szűrő felépítése [11.2.]
11.17. A „monolit kerámia” részecske szűrő felépítése [11.2.]
12.1. Mechanikus feltöltés (Roots-fúvó) [12.4.]
12.2. Mechanikus feltöltés munkafolyamatainak elvi vázlata
12.3. Térfogat kiszorításos mechanikus töltő és motor együttműködése [12.4.]
12.4. Centrifugál kompresszor járókereke
12.5. Centrifugál kompresszor sebességi háromszöge [12.5.]
12.6. Egy centrifugál kompresszor karakterisztikája
12.7. Centrifugál kompresszoros töltő és motor együttműködése [12.4.]
12.8. Turbótöltéses motor elvi elrendezése
12.9. Centripetál turbina járókereke
12.10. Centripetál turbina sebességi háromszöge [12.4.]
12.11. Állandó nyomású turbótöltés munkafolyamatainak elvi vázlata [12.4.]
12.12. Waste-gate szelepes töltési nyomás szabályzás [12.6.]
12.13. Változtatható lapát állas szögű töltési nyomás szabályzás [12.6.]
13.1. A Volkswagen VR6 motorjának OBD rendszere [13.4.]
13.2. A Volkswagen 1,8 liter Turbó 5V motorjának OBD rendszere [13.4.]
13.3. Helyesen működő katalizátor [13.4.]
13.4. Katalizátor hiba [13.4.]
13.5. Lassú válaszidő, hibás lambda-szonda [13.4.]
13.6. Alacsony feszültség amplitúdó, lambda-szonda hiba [13.4.]
13.7. Lambda-szonda adaptáció szabályozókör [13.4.]
13.8. EGR rendszer vizsgálat, (térfogatáram mérés és hőmérséklet mérés a EGR visszavezetés után) [13.3.]
13.9. Égéskimaradás vizsgálat [13.4.]
14.1. Az Otto-motorral hajtott személygépjárművek emissziós jóváhagyási határértékei
14.2. Az Otto-motorral hajtott személygépjárművek emissziós jóváhagyási határértékeinek tendenciája
14.3. Az dízelmotorral hajtott személygépjárművek emissziós jóváhagyási határértékei
14.4. A dízelmotorral hajtott személygépjárművek emissziós jóváhagyási határértékeinek tendenciája
14.5. A dízelmotorral hajtott személygépjárművek emissziós (részecske) jóváhagyási határértékének tendenciája
14.6. A tehergépjármű dízelmotorok emissziós jóváhagyási határértékei
14.7. A tehergépjármű dízelmotorok emissziós jóváhagyási határértékeinek tendenciája
14.8. Az Európai menetciklus [14.1.]
14.9. Az ESC vizsgálati ciklus [14.3.]
14.10. Az ESC ciklus vizsgálatakor kapott mérési eredmények
14.11. Az ESC ciklus vizsgálatakor kapott mérési eredmények
14.12. Az ELR vizsgálati ciklus [14.3.]
14.13. Az ETC vizsgálati ciklus [14.2.]
15.1. Paramágneses mérőműszer elvi felépítése [15.1.]
15.2. Az optikai módszeres O2 szenzor felépítése [15.4.]
15.3. Optikai módszeres paramágneses mérőműszer elvi felépítése [15.4.]
15.4. Kemilumineszcens elven mérő NOx elemző elvi felépítése [15.1.]
15.5. Hagyományos Infravörös abszorpció elvén működő műszer elvi felépítése [15.1.]
15.6. Sávszűrős Infravörös abszorpció elvén működő műszer elvi felépítése [15.5.]
15.7. Lángionizációs elven mérő műszer elvi felépítése [15.1.]
15.8. A teljes áramú hígító rendszer (állandó térfogatú mintavétel) elvi rajza [15.6.]
15.9. Részleges átáramlású higitó rendszer CO2 vagy NOx koncentráció méréssel és részmintavétellel [15.6.]
15.10. Részleges átáramlású hígító rendszer áramlás szabályzással és teljes mintavétellel [15.6.]
15.11. A részecske-mintavevő rendszer elvi rajza [15.6.]
15.12. Kétszeres hígítású részecske-mintavevő rendszer elvi rajza [15.6.]
15.13. A CPC (Condensation Particle Counter) rendszer működése [15.3.]
A táblázatok listája
6.1. Akkumulátorok tulajdonságai
13.1. A diagnosztikai hibakódok összefoglalása